Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
1218 VUK VIN AVER adta át a közös flottát a zágrábi Nemzeti Tanácsnak, és ezzel elismerte a Monarchia összeomlását. Míg Ausztria-Magyarország és a szövetséges főparancsnokság a fegyverszünetről tárgyalt, a balkáni szövetséges csapatok parancsnoka, Franchet D'Esperey megparancsolta a szerb hadseregnek, hogy előnyomulása közben minél előbb hatoljon be a Duna, Száva és Drina mögötti területekre.' A parancsot másnap visszavonta, mert kiderült: a szerb hadseregnek nincs elég ereje, hogy a Dunán átkeljen. Közben az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, hadserege, közel félmillió „bolsevizált katona" hazafelé indult, és a Balkánon mindössze kb. tízezer fő maradt védekezésre ! Kövess Hermann hadseregfőparancsnoknak 1918. november 2-án az volt a véleménye, hogy lehetetlen a védekezés.8 A 45. hadosztály Viéegradnál [Bosznia] fegyverszünetről tárgyalt a szerb csapatokkal, november 3-án pedig két magyar parlamenter érkezett Belgrádba a Dunai-hadosztály törzséhez. Aznap kötötték meg a fegyverszünetet I'adovában a Monarchia és az antant között. A fegyverszünet feltételei azonban elsősorban az olasz frontra vonatkoztak; Badoglio tábornok közölte Weber tábornokkal, hogy a Monarchia köteles csapatait a régi határaira visszavonni, és azt ajánlotta, kössenek erről katonai egyezményt Franchet D'Esperey vei. Az új magyar kormány így egyszerűen örökölte a balkáni frontot és Károlyi utasította Köveset, hogy állapodjék meg Franchet D'Espereyvel. Ez megtörtónt 1918. november 4-én.9 A szerb csapatok, amelyek a Dunához értek, november 3-án azt jelentették főparancsnokságuknak, hogy nincs már többé ellenség: Magyarországon forradalom van, anarchia, a katonák letépik a tisztek sapkarózsáit, az ország ünnepli a köztársaságot, általános az öröm.1 0 A főparancsnokság Visegrádból is kapott értesítést: a magyar hadosztály minden feltételt elfogad, de mint egység már nem létezik! November 5-én Belgrádba érkeztek a zágrábi Nemzeti Tanács küldöttei is: Ausztria-Magyarország nincs többé ! Megbízatásuk volt arra, hogy behívják a szerb hadsereget az új szerb—horvát—szlovén állam területére. „Nincs már Monarchia, de van anarchia és bolsevizmus." Ilyen hírek érkeztek mindenfelől. „A falusi jegyzők mind elmenekültek a helységükből, többeket, közülük meg is öltek", jelentették a Bánátból, ahová a „rend hívei" hívták a szerb katonaságot.1 1 Amikor november 10-én a Moravai-hadosztály parancsot kapott, hogy bevonuljon a Bánátba, az volt a feladata, „hogy teremtsen rendet és ne tűrje az anarchiát".1 ' A magyar kormánynak az volt a nézete, hogy az új magyar állam semleges, ós remélte, hogy küldötteit a balkáni szövetséges haderő parancsnokánál jól fogadják majd: — megbeszélik a padovai fegyverszünet technikai részleteit (egy keskeny sáv kiürítése a határ mentén), és Magyarországot elismerik „semleges államnak".1 3 Károlyi személyesen jött el Belgrádba, mint a leendő dunamenti Svájc feje, arra számítva, hogy csak egy katonai egyezményt ír alá. Közben Franchet D'Esperey október 27-én sürgette a bevonulást Magyarországra; amikor ezt Miáíc tábornok elutasította, azt követelte, lega-7 Arhiv Vojnoistorijskog instituta u Beogradu (A belgrádi Hadtörténelmi Intézet levéltára, a továbbiakban: AVII), Pop. 3, k. 124, f. 10, 10/33. Marinkovié őrnagy jelentése Solunból, 1918. okt. 30-án. 8 Farkas Márton: Katonai összeomlás ós forradalom 1918-ban. Bpest. 1969, 393, 398. 1. 9 Hajdú Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918 — 1919-ben. Századok, 1967, 5. sz. 871, 878. 1. — Az Est, 1919. jan. 26. "»AVII, Pop. 8, k. 23, f. 4. 2/65, 66, 67, 70. 11 AVII, Pop. 8, k. 23, f. 5, 3/7. Jelentés, Sokolovac községből 1918. nov. 7-én. 12 Egy tiszt ezt írta 1918. nov. 21-én Újmoldva községből: „Rendzavarások és fosztogatások, s ami még ennél is rosszabb lehet, a fegyvert nem adják le, s nem hallgatnak a községi hatóságokra." 13 Pesti Napló, 1918. nov. 6.
