Századok – 1971

Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI

Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején A jugoszláv—magyar viszony kérdése az 1918 —1919 évi forradalmak korában eléggé feldolgozatlan. Noha jugoszláv csapatok nem vettek részt az antant Magyarország elleni intervenciójában, egyes történészeknek mégis ellentétes a véleményük. Magyar források szerint például 1919. április 26-én Szekszárdnál kb. háromezer jugoszláv katona támadást hajtott végre.1

Juhász Gyula szerint azonban a belgrádi kormány nem volt haj'andó Magyarország ellen hadakozni.2

Valóban, noha Jugoszlávia Franciaország (az intervenció szervezője) csatlósának számított, mégsem volt mindig teljes mértékben csatlós.3

Noha a két háború közti korszakban majdnem mindvégig feszült volt a viszony Jugoszlávia ós Magyarország között (állandó konfliktus volt a két rezsim között mind a forradalom, mind az ellenforradalom idején4

), a Magyar Tanácsköztársaságot jugoszláv részről mégsem érte semmilyen támadás. 1. A belgrádi fegyverszünet 1918 őszén rohamosan közeledett az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és egyúttal az európai háború vége. Bécsben és Budapesten mégis úgy vélték, hogy lehetséges még „durchhalten", amíg a diplomácia nem biztosítja a bókét. A zágrábi sajtó közölte ugyan, hogy „Nis-t hosszantartó harcok után feladtuk".5 Ez mellékhadszíntórnek számított: a Balkánon két osztrák-magyar és öt német hadosztály volt, Olaszországgal szemben viszont nem kevesebb mint hatvan hadosztály; ezért Bécsben könnyen határozhatták el, hogy egyszerűen kiürítik Szerbiát és Montenegrót, ahová a front közeledett. Az október 16-iki császári kiáltvány (amely a Monarchia átrendezését ígérte) nem tudta megállítani a felbomlás folyamatát, hanem meggyorsította azt, — a magyar parlamentben kimondták a nagy szót, hogy a háború elveszett. Lovászy ellenzéki képviselő felkiáltott az országgyűlés színe előtt: „entente-barátok vagyunk".6

Október 24-én azután a felkavart Monarchiára lesújtott az olasz offenzíva. A szétesés hamar bekövetkezett: 28-án Prága, 29-én Zágráb, 31-én Budapest kiáltotta ki a függetlenséget. Horthy október 31-ón 1 Szijj Jolán : A miskolci csata dokumentumaiból. Hadtörténeti Közlemények, 1969. 1. sz. 139. 1. 2 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája, 1919—1945. Bpest. 1969, 26. 1. 3 Vuk Vinaver: О spoljnopolitiëkoj orijentaciji Jugoslavije 1920 —1925 (Jugoszlávia külpolitikai orientációjáról, 1920 —1925). Zbornik Matice srpske za drustvene nauke, 44, 1966, 23. 1. 4 Vuk Vinaver: О neuspelom jugoslovensko — madjarskom zblizenju 1924—1926 godine (Az 1924 — 26 évi sikertelen jugoszláv—magyar közeledésről). Istorija XX veka, Zbornik radova IX, 1968, 218 — 227. 1. 5 Novosti (Zagreb), 1918. okt. 14. «Pesti Napló, 1918. okt, 17.