Századok – 1971
Közlemények - H. Boros Vilma: Ki az Offenes Promemoria szerzője? 1205/VI
KI AZ OFFENES PROMEMORIA SZERZŐJE? 1211 nyúl tollhoz, megírja és kinyomatja (természetesen névtelenül) nyílt levelét a császárhoz. Erre vonatkozó elméletét a következőképpen foglalja össze: 1. A röpirat szerzője gr. Széchenyi István. 2. Széchenyi művét megírása után azonnal kinyomtatja. A megírás időpontját nem jelöli meg, de mivel nov. 3-án gr. Pálffy Lipótra hivatkozik, ez idő előtt írta meg. 3. A röpirat címét Széchenyi hg. Liechtenstein Frigyessel való beszélgetése (dec. 4.) és a röpirat kinyomatása után állapította meg. 4. Széchenyi szerzősége mellett szólnak még ,,a mü irálya, gondolatmenete, rendszertelensége, anekdotaszerű példái". 5. Hollán „egész világosan" mondja és megismétli, hogy a röpiratot megjelenésekor mindenki Széchenyi művének tartotta. 6. A Kaiser-féle Bücherlexikon szerint a mű Széchenyi londoni nyomdájában, a Williams and Norgate cégnél nyomatott, ott, ahol a Blick. 7. A röpirat tartalmának megfelelnek a schlagwortszerű följegyzések vagy jegyzetek a lefoglalt iratok közt. 8. A szerző kiléte Török Jánostól szivárgott ki, aki — úgy látszik — be volt avatva a röpirat keletkezése titkába. Török 1860. febr. 8-i levelének hangja mutatja, hogy Török tudta, hogy a röpirat Széchenyitől való. 9. A röpirat 1859 december havában jelent meg.1 5 A Döblingi Iratok nem ismerik Falk: „Összeesküvés a döblingi tébolydában" c. cikkét. Sehol sem hivatkozik e cikkre, s így nem cáfolja meg Falk állításait, holott Zichy Antal hivatkozik Falk cikkére,16 s így ezt nem lett volna szabad mellőznie. Ha ismeri a cikket, bizonyára igyekezett volna adatait megcáfolni. Falk véleményét ez ügyben nem lehet mellőzni, mert ő az egyetlen kortárs, Széchenyinek ebben az időben bizalmi embere és munkatársa, aki minden művének és a pártfogása alatt megjelent röpiratoknak kiadásában segédkezett. Segédkezett az Offenes Promemoria kiadásában17 is, tehát tudta azt is, ki írta az Offenes Promemoridt. Mi vihette a Döblingi Iratok bevezetésének szerzőjét fentvázolt elméletének kifejtésére ? Bizonyára a napló szövegében közölt és a hg. Liechtenstein Frigyesre vonatkozó 1859. dec. 4-i naplófeljegyzésben az „offenes Mémoriale" kitétel. A napló szövegének közlése azonban kételyt támasztott fel bennem, azért egybehasonlítottam az eredeti szöveggel. Kiderült, hogy a Döblingi Iratokban közölt szöveg sok helyütt nem fedi teljesen az eredeti szöveget, sőt többször el is tér az eredeti szövegtől. Az eredetiben pl. a legtöbb név rövidítve van, ezeket a Döblingi Iratok minden magyarázat nélkül, néha tévesen, teljesen kiírva közli. Az eredeti szövegben sok oldaljegyzet van, ezeket a Döblingi Iratok, a legtöbbször minden magyarázat vagy jelzés nélkül, a szöveg közé iktatja. Sok szót nem tudott elolvasni, sokat rosszul olvasott el, úgy hogy a szöveg ilyenkor értelmetlenné vált. Állításom igazolására néhány jellemző példát sorolok fel: 1848. Weil Wien ungesund war (1848. III. 24.), helyesen: weil Wien angezunden war ti. fel volt izgatva). Tarnoczy scheint — im Auftrag von mehreren — eine espèce . . . Hintertür . . . aus, die an die Bauern gemachte Concessionen zu vernichten . . . (III. 25.), helyesen: 15 Tény, hogy a nyomdából a mű dec. végén került ki, de csak 1860 januárjában jelent meg a nyilvánosság előtt. 16 Széchenyi-életrajz, II. köt. 279. 1. 17 Lásd: Összeesküvés a döblingi tébolydában c. cikket, továbbá a napló 1859. nov. 24-i feljegyzését.
