Századok – 1971
Közlemények - H. Boros Vilma: Ki az Offenes Promemoria szerzője? 1205/VI
1210 H. BOROS VILMA Friedreich István 1915-ben írt Széchenyi-életrajzában 7 az Offenes Promemoriáról annyit állapít meg, hogy a röpirat „Széchenyi irányítása és pártfogása folytán jelent meg Londonban". Nyilatkozik ezeken kívül a röpiratról egy koronatanú, Falk Miksa is, aki Széchenyinek éppen 1859 és 1860-ban sokszor segédkezett írói munkásságában, így az Offenes Promemoria esetében is. Falk 1866-ban megjelent Széchenyi-életrajzában azt írja, hogy Széchenyit a politikai röpiratok özönével árasztották el, s az ő pártfogása alatt jelent meg Lipcsében a Zur ungarischen Frage (Hollán Ernő müve), úgyszintén az Aphorismen8 és az Offenes Schreiben an Franz Joseph 1.9 c. röpiratok, mind a kettő Londonban. De Falk az Offenes Promemoriáról „összeesküvés a Döblingi tébolydában" c. érdekes visszaemlékezésében10 is megemlékezik, és ebben részletesebben nyilatkozik a röpirat szerzőjéről1 1 is. „Következett ezután — írja Falk — a lila12 röpirat ezen cím alatt: Offenes Schreiben an Franz Joseph I. Ez néhány lapra terjedő rövid kis iratka volt — hangsúlyozza Falk —, de valamennyi közt a legmérgesebb és annyiban a legveszedelmesebb, amennyiben bizonyos célzásokat tartalmazott XIV. Lajos13 sorsára. Ezt nem mertük Németországban kinyomtatni,1 4 hanem küldtük Londonba, ahol meg is jelent. Szerzőjét még ma sem akarom megnevezni, csak annyit mondok róla, hogy ő mindig egyike volt a legnagyobb »pecsovicsoknak«, és ma talán ismét az, de eszes fő és kitűnő hazafi, és ha még kellene bizonyíték arra, mily destructív hatása volt az akkori kormányrendszernek, a bizonyíték megtalálható azon egyszerű tényben, hogy még ily lojális férfiban is annyira felforrt a vér, hogy ily nemű enunciátiókra érezhette magát indíttatva". Falk nem nevezi meg gr. Zichy Henriket, de őt érti. Nem nevezi meg azért, mert gr. Zichy Henrik még élt (65 éves volt). Nem akarta a királypárti érzelmű férfiút kellemetlen helyzetbe hozni. Zichy Antal, Friedreich és Falk Miksa felfogását mellőzve az 1925-ben megjelent Döblingi Iratok a leghatározottabban Széchenyi szerzősége mellett foglalnak állást. E szerint Széchenyi már Scitovszky hercegprímás 50 éves papi jubileumán a császárhoz intézendő felírást akart előterjeszteni, de ez a megjelentek egy részének ellenzése miatt nem történt meg. Széchenyin egy ideig lehangoltság vett erőt, de nem csüggedt el. Azt vélte, hogy ha akad valaki, aki a császár előtt feltárja az igazságot, az remélhetőleg hatni fog reá. Gr. Pálffy Lipót út ján ezt meg is akarta kísérelni, de aztán elhatározta, hogy maga 7 Friedreich István: Gróf Széchenyi István élete. 1915. II. köt. 268. 1. 8 Falk emlékezetből írja a címet e helyett: Daguerreotypen von einem ungarischen Edelmann. Szerzője Gróf Széchenyi Dénes. Á mű aforizmákat tartalmaz több politikai fogalomról. 9 Emlékezetből idézett cím, helyesen: Offenes Promemoria an den Kaiser von Oesterreich. 10 Megjelent a Pesti Hírlap 1879. dec. 28-i számában. Hivatkozik a cikkre Zichy Antal Széchenyi életrajzának II. kötetében a 279. lapon. 11 Falk Ernő felvette a cikket Falk Miksának 1903-ban kiadott Kor és jellemrajzok c. gyűjteményébe (143—157. 1.). 12 A boríték színéről nevezi így, de az a példány, amely kezemben van, szalmaszínű. 13 Nem XIV. Lajosra, hanem X. Károly és Lajos Fülöp sorsára hivatkozik. 14 Széchenyi bizalmas embereivel (Falk, Kecskeméthy) tényleg tanácskozott a röpiratok ügyében (a saját röpiratairól is), hogy hol adassanak ki. Lásd Falk életrajzát és a Kor és jellemrajzokba is felvett gr. Széchenyi István utolsó évei és halála c. cikkét (80—142. 1.). — Széchenyi ekkor már 19 éve nyugodott nagycenki kriptájában.
