Századok – 1971
Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I
116 KÁRPÁT 3 ENDRE о. Moszkva, 1936. április 20. Kedves gyerekek, megjött a küldött különlenyomatok jegyzéke, nem hiányzott semmi. Másnapra megjött az április 7-én feladott leveletek, nem tudom miért késett, rendesen 4—б napra itt van. Nagyon várom már a részletes beszámolót a nagy eseményről, remélem, ma vagy holnap megjön. Remélem, rendben folyt le minden. Tudom, ti most el lehettek foglalva, de Piki írhatna. Örülök, hogy Mó-nek2 5 sikere volt az előadásával, örülök, hogy nem csalódtam, amikor rábeszéltem erre a belépésre. Ödön ügyében tényleg legjobb lesz, ha Róbertnek2 0 írsz. Tőle már kaptam választ is a levelemre, éppen a napokban írtam neki újra. Mások is megkapták úgy a közvetve, mint közvetlenül küldött leveleimet Budapesten, tehát még kevésbé értem, mi baj lehetett. Találkoztam Tandlerrel, többször is, úgy látszik, jó véleménye van rólam, most azt forszírozza, hogy vele dolgozzam. Vannak mindenféle tervei, amiket együtt szeretne megcsinálni, többek között egészségügyi propaganda filmek. Persze, szeretné, ha nem mennék most el meglátogatni a rokonainkat, de én nein szeretnék erről lemondani. A terv mindjobban bővül, egész kis expedíció lesz. Szabó Feri27 jönne muzsikát gyűjteni. A leningrádi Tud. Akadémia elnöke minden támogatást megígért, ha korábban tudta volna, felvette volna az idei expedíciók programjába ós finanszírozta volna. Hívott L.-ba egy finnugor specialistához. El is kell oda utaznom, ha csakugyan lesz valami a tervből. Most sajnálom csak igazán, hogy nem jöhettem ki már évekkel előbb, mennyi mindent lehet itt csinálni és milyen szükség van emberekre ! Valóságos fiatalító kúra, hogy nem az embernek kell munka után szaladgálni, hanem őt keresik. Hallom, hogy a Magyar Napban már kezdenek megjelenni a kis riportjaim.28 Szeretném látni. Nagyon kérnélek benneteket, fizessetek elő arra a címre, amire a kiilönlenyomataim mentek. így talán mégis megkapom, mert eddig még nem küldik. Voltam azóta is néhányszor színházban. A cigány színházban előadták dramatizálva Puskin egyik hosszú költeményét a cigányokról, csináltam egy interjút a művészi vezetőjükkel, kapok fényképeket, ezt a riportot szeretném Pesten elhelyezni. A cigányok kétségtelenül tehetséges színészek. Itt nem zenészek, mint nálunk, hanem pl. vendéglőben cigány ének- és tánckórusok szerepelnek, lant, vagy gitárkísérettel. Ezekből fejlődött a színház, talán éppen ezért van olyan kitűnő ritmusérzékük. De a színészi talentum mutatkozik már a kártyavetőnőben is, vagy a lókupecben, akik jó pszichológusok is. Itt már van egy sereg iskolájuk, tanítóképzőjük, most készül a szótáruk, szóval sJiját cigánykultúrát kapnak. Vannak vándorcigányok is, de sokan letelepedtek. Gyárakban is dolgoznak és csoportosan jönnek fel Moszkvába, megnézni a színházat. Odahaza azután mint műkedvelők játszanak. Nagyon érdekes itt a művészeteknek a szóles rétegekbe való elterjedése. Van több színház is; ahol munkások játszanak, akik egyébként rendes foglalkozásukat végzik. Persze kikerült már közülök néhány tehetséges, hivatásos színész is. A napokban megyek ilyen színházba is. Április végén és május elején persze nem lehet sehová jegyet kapni, az ünnepre érkezőkkel van minden tele. Talán kapok jegyet elsejére a Vörös térre, ahol a katonai parádé és a felvonulások folynak le. Akkor majd beszámolok erről is. Az idő itt még mindig nem tavaszias, vannak ugyan meleg napok, de a fák még nem rügyeznek, s az udvarokról ós parkokból még most is hordják ki a jéggé fagyott téli havat. Azt mondják, május 1. táján azután egyszerre nyár lesz, egyik napról a másikra 20 fokos hőemelkedés, pár nap alatt kizöldül minden, tavasz itt nincs. A tervek szerint május 10-én megyek le a Krimbe, ott most csuda szép lesz. 26 Dr. Simái Béla (1900 — 1955) kassai orvos, nőgyógyász, Madzsar Lili férje. Jelentős szerepet töltött be a kassai munkásmozgalomban. 26 Braun Róbert (1879 -1937). Előbb Marosvásárhelyen kereskedelmi iskolai tanár, majd a Fővárosi Könyvtárban dolgozik Szabó Ervin közvetlen munkatársaként. Haladó szellemű falukutató munkái Magyarországon úttörőek voltak. Henry George műveit fordította és eszméit terjesztette. Madzsarhoz meleg barátság fűzte. " Szabó Ferenc (1902-1969). Zeneszerző, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt emigrációba kényszerült. Előbb Németországban, 1982-től a Szovjetunióban élt. 1945-ben mint a Vörös Hadsereg tisztje tért haza. 1958-tól a Zeneművészeti Főiskola igazgatója. " Az első cikke a Magyar Napban 1936. IV. 10-én ,,Egy moszkvai kávéházban" címen a következő szerkesztői megjegyzéssel jelent meg: ,,ür. Madzsar József budapesti egyetemi magántanártól, a Társadalmi Szemle volt szerkesztőjétől, aki most Moszkvában tartózkodik, kaptuk az alábbi érdekes levelet." — Névjelzéssel 38 cikke, riportja jelent meg a Magyar Napban.
