Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1179 Osztrák dukát 1700 240 kr. 1732 249 kr. 1741 249 kr. 1749 247.5 kr 1664 180 kr. 1666 180 kr. 1669 195 kr. 1670 195 kr. 1672 198 kr. 1675 195 kr. 1677 195 kr. 1680 204 kr. 1685 210 kr. 1692 210 kr. körmöci dukát 1723 225 kr 1729 253 kr. 1742 252 kr. 1745 252 kr. 1749 252 kr. A dukát kimutatott értékei az agioval együtt értendők. A legfontosabb fizetőeszköz azonban változatlanul a tallér volt. 1659-től az osztrák tallérokat is tiroli pénzláb szerint verték14 3 , és két epizódszerű módosítástól eltekintve, ez a liga 1750-ig érvényben maradt.14 4 A speciestallérok esetében azonban, vagyis amikor effektív tallérokban (in specie) történt a fizetés, már 1663-tól kezdve agioval kell számolni. 1659-ben a tallér névértéke 90 kr. volt, és ehhez a hivatalosan megállapított értékhez képest emelkedett a kurzus. 1667-ben a névértéket hivatalosan is felemelték 96 kr.-ra, 1683 óta elismerve a 105 kr. névérték, és végül 1693 óta megállott az emelkedés, viszont a tallér névértéke az árfolyamértékkel egyezően 120 kr. lett egészen 1750-ig. Tehát a tallérok árfolyamára nézve a következő áttekintést lehet adni: 1693 120 kr. 1693-1650 120 kr. 1695—1750 120 kr. A soproni kurzus meglehetősen egyezik az osztrák árfolyammal. Megjegyzendő azonban, hogy az egész időszak alatt állandóan találkozunk a soproni számadásokban 450 $ (90 kr.), és 480 д (96 kr.) értékű tallérokkal, akkor is, amikor az árfolyam már 120 kr.-ra emelkedett. Ilyen esetekben nyilvánvalóan számítási tallérokról van szó, vagyis az egyéb pénzekben történt fizetéseket ilyen 90, vagy 96 kr. névértéken vett tallérértékekben fejezték ki. A tényleges tallérokkal történt fizetés vagy elszámolás esetében pedig (in specie) a névértékhez a megfelelő agio hozzá lett számítva. A speciestalléroknál rendszerint az agio mértéke meg van jelölve, s maga az agio vagy be van számítva a tallér értékébe, vagy külön kifejezve, és ezesetben hozzá kell adni a tallér névértékéhez. Szórványosan még említve vannak a számadásokban egyéb különféle tallérszerű veretek is, melyekről csak röviden teszünk említést, minthogy ezeknek pénzforgalmi jelentőségük nincs. így 1680-ban a bevételek közöt '"Tehát a 14 latos (0.875) bécsi márka = 9 3/4 db, nyerssúly 28.82 g, színsúly 25.22 g. 144 Ugyanis 1748-ban titkosan 24.57 g-ra, majd 1750-ben 23.41 g-ra csökkentették a finomságot. Névérték Tallér kurzus Ausztriában Soproni adatok a tallér árfolyamára 1659 90 kr. 1659 1666 93-96 kr. 1662 1667 96 kr. 1667-1682 96 102 kr. 1671 — 1683 1683 105 kr. 1683 1692 105 kr. 1686 93 kr. 96 kr. 105 kr.
