Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1180 Н Г SZÁR LAJOS szerepel tízszeres Reichstaler (zehnfacher Reichstaler) és féltallér (halber Reichstaler).115 1664-beii még utoljára előfordul a magyar tallér (ung. thaller), 146 mely inkább a XVII. század első felében tűnt fel gyakran, mint száz denáros számítási pénz. 1680-ban találkozunk a „Silber Krone, halbe Krone" kifejezésekkel.147 Nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen pénzfajt jelent ez, mert ebben az időben csak Dániában készült pénz ilyen néven. Valószínű, hogy valamilyen tallérnál kisebb súlyú ezüstpénz lehetett. Végül 1677-ben előfordul a „guldentaler" 300 fi (60 kr.) értékben.14 8 Ez a guldentaler bizonyára azon 2/3 tallérokkal azonos, melyeket a zinnai egyezmény értelmében 1667 óta a brandenburgi és szász fejedelmek verettek (a 90 kr.-os tallér kétharmad részének az értéke 60 kr.), és amelyik az éremleletek tanúsága szerint jelentős mennyiségben forgott Magyarországon is. A soproni pénzforgalomban résztvett krajcár értékű pénzek két csoportra oszthatók. Középértéknek tekinthetők az 1659 óta vert 15 és 6 krajcáros pénzek.14 9 A soproni számadások ugyan csak ritkán tesznek említést ezekről,15 0 de feltétlenül jelentős tényezői kellett, hogy legyenek a pénzforgalomnak, amit különben az éremleletek adatai is igazolnak. E két pénzfaj közül különösen a 15 krajcárost olyan óriási tömegben verték, hogy a forgalma már inflációs jelleget öltött, és a tömeges veretése főoka lett a tallérok drágulásának. Voltaképpen nem is a tallér, hanem a 15 kr. lett a pénzrendszer értékmérője, és ez az állapot addig tartott, míg a tallér 1683-ban elérte a 15 kr.-os kurzust, vagyis a 90 kr.-nál éppen egy 15 krajcárossal lett drágább. Ekkor tért vissza megint a tallér értékmérő szerepe. Amikor 1693-ban a tallér névértékét 120 kr.-ra emelték, a 15 kr. értékét előbb 18 kr.-ban majd 1695 óta 17 kr.-ban, a 6 krajcárét pedig 7 kr.-ban állapították meg. Ez a helyzet tartott egészen 1750-ig.15 1 A krajcár értékű pénzek másik csoportjába tartozik a garas és krajcár néven vert aprópénz. Ezek gyakran szerepelnek a számadásokban, és az értékük itt változatlan a korábbi állapothoz képest, vagyis 1 garas = 3 krajcár = 5 magyar dénár, és 1 krajcár =1.66 (1 2/3) magyar dénár. A magyar dénár ungrisch néven gyakran feltűnik az iratokban és az átszámítási értéke font dénárban változatlanul 3 #.15 2 1659 — 1750 között tehát a pénzrendszer a következő Sopronban: dukát = 180 kr + agio tallér = 90 kr + agio császári forint = 60 kr. = 4 db 15 kr. = 10 db 6 kr. = 20 db garas = 60 db lkr. 1 krajcár = 1.66 dénár 5 magyar dénár = 3 krajcár A font rendszer szerinti átszámításnál: 1 császári forint = 300 1 kr. = 5 {) és 1 magyar dénár = 3 í). 145 1680. III. 8. V. 9. 146 1664. I. 29. V. 60. 147 1680. II. 10. a bevételek között. V. 9. 148 1 6 7 7. VI. 21. . . . 10 guldiner Thaler 12 pf. 4 ß ... V. 128/a. 149 A 15 kr. (Fünfzehner) ligája a következő: 9 latos (0.563) bécsi márka = 43 7/8 db, nyerssúly, 6.404 g, színsúly 3.602 g. A 6 kr. (Sechser) pénzlába: 7 latos (0.438) bécsi márka = 85 5/16 db, nyerssúly 3.733 g, színsúly 1.633 g. 150 így pl. 1680. IV. 26. V. 66. 151 1731. VI. 21. említve „sibner" és „17ner". V. 127—133., 1732-ben pedig „17er" V. 90. Ezek a pénzek tulajdonképpen az emelt értékű 15 és 6 krajcáros pénzeket jelentik. 152 Egészen világos 1693 ... 10 ung. = 1 ß (azaz 30 Щ. V. 101.
