Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1178 Н Г SZÁR LAJOS 300 #-ral, tehát 60 krajcárral.13 6 Látszólag a császári forint a magyar forinttal azonos számítási pénznek tűnik fel, mert a magyar forint értéke is 300 ű volt, azonban mégsem ennek a változata, hanem voltaképpen a szintén 60 kr.-os rénes forint származéka,13 7 de azzal a különbséggel, hogy mivel a krajcár értéke 1625 után 5 •& lett, így a császári forint értéke 5 x60 = 300 ê (és nem 240 mint a rénes forinté).138 Ezzel a számolási egységgel számoltak egészen 1750-ig, és ennek nyilván az az előnye is megvolt, hogy mind a magyar forinttal, mind a most már ritkán szereplő magyar tallérral egyenlő értékű volt, minthogy mindkettő értéke 300 û (100 magyar dénár). Ezek szerint tehát: 1 császári forint = 60 krajcár = 300 & = 1 magyar forint = 1 magyar tallér = 100 magyar dénár. A számadásokban a császári forint gyakran együtt szerepel magyar dénárokkal, vagyis az összeg részint császári forintokban, részint magyar dénárokban van kifejezve. Ilyenkor a forintot 300-zal, a dénárt 3-mal kell szorozni, hogy a megadott ellenérték, illetve végösszeg kijöjjön,13 9 ha viszont a császári forint krajcárokkal szerepel együtt, akkor a krajcárokat 5-tel kell szorozni, hogy az eredmény egyezzék a megadott végösszeggel.14 0 A számadások ebben a pénzforgalmi periódusban általában dukát, tallér, különféle krajcár értékű aprópénzek és dénár pénzfajokról tesznek említést. Minden egyéb pénznem előfordulása kivételes és inkább csak az illető pénznem létezésére utal. A dukát kétféle formában jelentkezik. 1659-től kezdve egészen nyilvánvaló, hogy az egyszerű dukát árfolyam mindig az osztrák dukát kurzusát jelenti, tekintve, hogy a körmöci dukát amikor szerepel a XVIII. század első felében — mindig külön hangsúlyozva van. (Cremnitzer vagy Cremnitzer Ducat formában). A kétféle dukát között egyébként az a különbség, hogy a körmöci dukátot legkésőbb 1750-ig a régi pénzláb szerint verték 3.52 g színsúllyal, míg az osztrák dukát színsúlya 1625 óta csak 3.44 g volt.141 Tehát az osztrák dukát könnyebb volt a körmöci dukátnál. Az iratokban gyakran előfordul a „ducat in specie" kifejezés, ami a tényleges dukáttal történt fizetést jelenti. A dukát névértéke 1659 után 180 kr. volt, és a bekövetkezett értékemelkedést az agio fejezi ki. A számadásokban az agio vagy be van számítva a dukát értékébe, vagy külön van megemlítve, és akkor ezt hozzá kell számítani a dukát 180 krajcár névértékéhez, hogy a dukát forgalmi értékét megkapjuk. A kétféle dukát árfolyama Sopronban a rendelkezésre álló kétségtelen adatok alapján krajcár értékben kifejezve a következőképpen alakult:14 2 13e 1664. XII. 24. ... 3 fl. kais. = 3 pf. 6 ß ... V. 127., 1686. XI. 22. 36 császári forint = 43 pf. 6 sol. V. 137/a., 1692. VI. 30. 60 császári frt. = 75 pf. V. 181/b. 137 1724 3x20 kr. = 1 fl. (tehát 60 kr. és 5x60 = 300 û). V. 87/a. 138 Egyébként ez a császári forint Ausztriában Rechenguklen néven ismert számítási pénz volt. 139 Pl. 1680. XI. 15. . . . 30 ft. 2 ungrisch = 37 pf. 4 sol. 6 den. . . . azaz 30x300 -f 2x3 = 9006 » és az ellenérték 37x240 -f 4X 30 + 6 = 9006. V. 31. 140 Pl. 1689. IV. 6. 23 frt, 6 kr. = 28 pf. 7 sol., azaz 23x300 + 6x5 = 6930, az ellenérték 28 X 240 + 7 x 30 = 6930. V. 72/b. 141 A pénzláb egyébként a következő: 23 2/3 karát (0.986,11) finom bécsi márka = 80 2/6 db, színsúly 3.44 g. 142 Összevetve néhány osztrák adattal, Ausztriában a dukát árfolyama: 1664 = 183 kr., 1666 = 192 kr., 1675 = 200 kr., 1680 = 216 kr., 1692 = 222 kr., 1700 = 240 kr., 1730—1746 = 249 kr., 1749 = 250 kr., Pribram: i. m. A körmöci dukát árfolyama Ausztriában: 1723 = 255 kr., 1729 = 255 kr., 1742 — 1749 = 252 kr. Geyer: i. m. 106. 1.
