Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1176 Н Г SZÁR LAJOS ezeknek az árfolyamát jelzi a közölt kimutatás. A magyar tallér értéke viszont állandóan 300 ft, tehát ugyanannyi, mint a magyar forint, úgyhogy ez voltaképpen nem egyéb, mint a magyar forinttal azonos értékben vett számítási pénz (Rechentaler). Néhányszor találkozunk ezzel a kifejezéssel is „Reichstaler in specie". Ez azt jelenti, hogy a fizetés ténylegesen tallér érmekben bonyolódott le, és nem tallér értékben kifejezett egyéb pénzfajban.129 Az újkori pénzforgalomban csak az aranypénzek és a tallérszerű veretek számítottak értékpénznek, vagyis olyan érmeknek, melyeknek árfolyamát a bennük rejlő nemesfémtartalom szabta meg. Ezzel szemben az aprópénzek csupán váltópénzként szerepeltek. Ennek következtében ezek a számadásokban állandóbb értékkel rendelkeztek, mint a nemesfémek értékváltozásai szerint hullámzó kurzusú aranypénzek és tallérok.13 0 Egyik ilyen aprópénz volt a garas. 1582 — 1625 között a soproni forrásokban a garas 4 dénár (azaz 12 ft) értékben szerepel. Országszerte az értéke 4 — 5 dénár között váltakozott ugyanazon időben is, és úgy látszik, hogy Sopronban a 4 denáros számítás honosodott meg. Majd 1625 1659 között a garas értéke 5 dénár (azaz 15 ft) lett.131 Krajcár értékben pedig állandóan 3 krajcár. Az osztrák tartományokból beáramló és garas néven forgó 3 krajcárosok ebben a periódusban „kais. groschen" vagy „groschen kais. geld" néven fordulnak elő a számadásokban.13 2 A leggyakoribb és legfontosabb aprópénz a krajcár. Ennek az értéke 1526 -1625 között 4 ft, illetve 1.33 dénár, 1625 1659 között pedig, minthogy a 3 kr.-os garas értéke 5 magyar dénár lett, vagyis 15 ft, ennélfogva ennek harmadrésze, azaz 5 ft, illetve 1.66 dénár. 1625 előtt „kreuzer" néven szerepel az iratokban, 1625 után „kreuzer kais." vagy pedig egyszerűen csak „kavs. geld (gelt)" néven. Végül említhetjük az állandóan forgó magyar dénárt, amely mindig 3 font dénár egyenértékkel szerepel a számadásokban. Összegezve az aprópénzek értékviszonyait: 1 garas 1526 1625 — 12 ft = á m. dénár = 3 krajcár 1 garas 1625 — 1659 — 15 ft 5 m. dénár = 3 krajcár 1 krajcár 1526 1625 = 4 ft 1.33 dénár 1 krajcár 1625-1659 = 5 ft = 1.66 dénár 1 magyar dénár 1526 —1659 = 3 # Egyéb pénznévvel alig találkozunk a soproni számadásokban. Mindössze a lengyel háromgarasos, a dutka jelentkezik egyszer-kétszer.13 3 Értéke az 1603-i adat szerint 27 ft, azaz 9 dénár, és általában ennyi volt a dutkák értéke országszerte. Ez a pénzfaj különösen Felsőmagyarország területén volt igen 129 így 1637. XI. 7. . . . 100 Reichstaller in specie ... (a többi dukátokban). V.65/a., 1638. VI. 20. Kórh. szám. 33., 1639. III. 21. V. 88., 1640. V. 14., V. 4. 130 Minthogy az aprópénzek nem voltak értékpónzek, a ligájuk ezúttal nem lényeges, mert a különböző pénzlábú és finomságú garasok, krajcárok stb. mind egyforma értékben vettek részt a pénzforgalomban. 131 1630. XII. 9. . . . jede kaiserliche groschen per 5 ungrisch . . . V. 2/a., vagy 1630. XII. ... 6 groschen kais. geld 2 ß 15 & (tehát egy garas = 15 #). V. 84. 132 Az aprópénzek értékére nézve ld. Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez (1540—1560). Levélt. Közi., 36 (1965). 237—247. 1. 133 1603. III. 1. ... 4 ditgo tut 3 ß 18 » V. 76/a., 1606. HL 22. 12 dutka = 1 tallér. V. 17/a. , • - ;,!
