Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1168 HISZEK LAJOS léte. A vezető helyet természetesen itt is a magyar aranyforint foglalta el. A rajnai aranyforint értéke Sopronban valószínűleg azonos volt annak bécsi értékével (240 bécsi dénár). Amilyen mértékben csökkent a bécsi dénár tényleges forgalma, olyan arányban sűrűsödtek a soproni számadásokban 1483 óta a magyar dénárokban kifejezett pénzösszegek. A magyar aprópénz többfélekép pen, mint „ungrisch dénár, ungrisch geltt, ungrisch müntz" vagy egyszerűen csak mint „ungrisch" fordul elő. Bizonyos években ,,allt" és „neu" magyar pénz van megkülönböztetve. Mindezek a kifejezések együttesen a magyar dénárra vonatkoznak, és ezáltal a magyar dénárok elevenedő forgalmát tanúsítják a soproni gazdasági életben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az elszámolásokban a magyar dénárban kifejezett összegek is mindig át vannak számítva a font dénárra és így összegezve. Azok a magyar dénárok, melyekről itt említés történik, túlnyomó részben az 1467 1526 között vert és forgott úgynevezett „madonnás dénárok", kis részben pedig a XVI. század húszas évei elején lezajlott pénzrontás idején készült és „moneta nova" néven ismert aprópénzek. Az ún. madonnás dénárok az 1467. évi pénzreform következményeként vert pénzek voltak. Az ezévi országgyűlés megszüntette a korábbi lucrum camerae (pénzújításból származó) adót, és helyette bevezette a királyi fiskus adóját (tributum fisci regalis). Ezzel végérvényesen megszűnt az évi pénzújítás századok óta dívott rendszere, és állandó értékű aprópénzek veretésére került sor.93 Az újonnan vert aprópénzeken az éremkép egységesen az egyik oldalon a magyar címer, a másikon a gyermek Jézust tartó Madonna lett, és az utóbbi éremkép után nyerték az új érmek általában a madonnás elnevezést. Az 1467-ben megszabott pénzláb pár évi kivételtől eltekintve változatlan maradt a XVI. század közepéig. Ebben az állandósult pénzverésben csupán egy alkalommal történt törés, éspedig a XVI. század húszas évei elején lezajlott pénzrontás idején. 1521-ben ugyanis olyan reformmal kísérleteztek, mely szerint az aprópénzek finomságát a felére csökkentik, viszont a forgalomban a régi értéken tartják kényszerárfolyamon.94 E reform szerint vert silányabb pénzek neve „nova moneta" lett, szemben az „antiqua moneta" néven emlegetett régi jó pénzekkel. Természetesen az új dénárokat lehetetlen volt a régiekkel egyenlő értékben elfogadtatni, és ezért az 1523. évi országgyűlés 34. cikkelye már úgy intézkedett, hogy 100 régi dénár 110 új dénárral legyen egyenlő értékű. A valóságban 3 4 új dénárt kértek egy régi dénárért. 1525 közepén szűnt meg a nova moneta veretése, és visszatért a régi pénzláb szerinti antiqua moneta, de a két fajta dénár a gyakorlatban együtt forgott a mohácsi vész idejéig. Sopronban 1483-tól kezdve úgyszólván állandóan szerepelnek az iratokban a magyar dénárok. Ha a magyar dénárokban kifejezett összegeket rendszerint át is számítják denárfontra, ez nyilván csak a számolások egységes vezetése érdekében történt.9 5 Nyilvánvaló tehát a magyar pénz megerősödött forgalma. Ezek az átszámítások nyújtanak alkalmat arra, hogy a magyar 93 Az új pénzláb szerint a 8 latos (0.500) budai márka ezüstből 416 dénár készült . Egy dénár nyerssúlya 0.590 g, színsúlya 0.295 g volt és az új pénzből 100 db ment az aranyforintra. Az új liga szerint készült garas, dénár és obulus. 94 A csökkentett pénzláb szerint l budai márka 4 latos (0.350) ezüstből készült 500 dénár, egy dénár nyerssúlya 0.491 g, színsúlya 0.122 g lett. 95 így például a napszámbéreket, árucikkek árát stb. magyar dénárokban fizetik ugyan, viszont font dénárokra átszámítva könyvelik el.
