Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1169 dénár és a font dénár egymás közötti értékviszonya pontosan megállapítható legyen.9 6 Ezek szerint a magyar dénár értéke 3 font dénárral volt egyenlő. Minden átszámítás ezt bizonyítja.9 7 Természetesen ezt a kurzust az antiqua moneta, vagyis a jó pénzláb szerint készült magyar dénárokra kell vonatkoztatni. Az iratokból az derül ki, hogy az egyszerű den. (vagy í)) jelzés mindig a font dénárját jelenti, míg a magyar dénárokat általában „ungrisch" jelzővel különböztetik meg az elszámolásokban. A nova moneta forgalmára nézve igen kevés az adat. Ami akad, az is az 1525. évből való, tehát voltaképpen a nova moneta veretésének megszűnése utáni időből. A néhány ismert feljegyzés arról tesz bizonyságot, hogy Sopronban 2 új dénárt (neu gelt) számoltak 1 régi dénár (allt gelt) ellenében.98 Ismeretes egyébként II. Lajos királynak 1525. augusztus 24-i kelettel Sopron városához intézett levele, melyben közli, hogy a régi pénzhez történt visszatérés után az antiqua moneta = 2 nova moneta és 1 nova moneta = 1 antiquus obulus.9 9 Ügy látszik, hogy a soproni városi számadásokban ezt az értékviszonyt be is tartották. Arranézve, hogy a kétféle pénz még egy ideig együtt forgott Sopronban is, bizonyíték egy 1526-i bejegyzés, mely kimondottan jó pénzről beszél.10 0 Már pedig, ha ennek hangsúlyozása szükséges volt az elszámolásban, akkor valószínű, hogy „rossz pénz" is kellett, hogy legyen a forgalomban. Ugyancsak a XV. század nyolcvanas éveitől kezdve tűnik fel Sopronban egy új ezüstpénz, amelyik az osztrák pénzforgalomban már a század közepe óta jelen volt és a szerepe egyre inkább nőtt. Ez az új pénz a krajcár (Kreutzer). Eredetileg a tiroli Meranban 1271 óta vert súlyosabb ezüstpénzt (grossus) illették ezzel a délnémet területen keletkezett krajcár névvel. Ausztriában III. Frigyes idején honosodott meg, majd a schinderling kor idején kiverésre is került (1459- 1460 években). Ettől kezdve a veretése folyamatos lett.101 A krajcár értéke 4 bécsi dénár volt, így tehát a 240 denáros denárfont 60 krajcár összeget tett ki. A soproni adatokból az derül ki, hogy itt is 4 font dénár értékben számolták a krajcárt. így például 1503-ban 16 dénár napszámot 4 krajcárral könyveltek el.10 2 Egy másik alkalommal 1524-ben világosan jelezve van ez az értékarány.10 3 A krajcárnak a magyar dénárhoz viszonyított értékére nézve 1525-ből idézhető átszámítás, mely szerint 16 magyar dénár =12 krajcár, tehát 1 kr. = 1.33 (1 1/3) magyar dénár.10 4 A soproni iratokban 1483 1524 között találkozunk krajcár értékben kifejezett összegekkel. 96 Egy példát véve: 1520 ... 5 fl. vngrisch müntz, suma facit 6 tal. 2 sol. den. . . . vagyis 5 forint magyar pénz = 6 X 240 -f 60 = 1500 font dénár. Minthogy a forint = 100 dénár, tehát 500 magyar dénár = 1500 font dénár, azaz 1 magyar dénár = 3 font dénár (»). H. II/5.272. 97 így pl. 1525. II. 2. H. II/2. 376, de egészen világosan kiderül 1525. VIII. 14. után ... 20 vngrisch facit 60 den., 10 vngrisch facit 1 sol. ... H. II/2.379. 98 1525. X. 15. . . . allt gelt 33 Hungrisch den. = neu gellt 66 Hungrisch phening . . . H. H/6.389. Hasonlóképpen uo. 389 — 391 között több adat is. 99 H. 1/7. 162 — 164. 100 1526. II. 15. . . . 10 sol. den. guet gelt ... H. II/5.380. 101 A finomság korábban 14 1/2 latos (0.906) volt, majd 1473-ban a 8 latos (0.500) finom bécsi márka ezüstből 240 db. krajcár készült, 1.06 g nyers és 0.53 g színsúllyal. Ez a pénzláb a XVI. század elejéig érvényben maradt. 192 1503. IX. 26-28. H. H/5.131. 103 1 52 4. IX. 2. után ... 20 kr. facit 80 den. ... H. II/2.375. 101 1525. VI. 3. után. H. II/5.377.
