Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1167 pénzben állandóan 100 dénár (magyar dénár) volt,8 6 és mivel 1 magyar dénár = 3 font dénár, ennélfogva az aranyforint 300 font dénárban lett számolva. Ez a font dénár fogalom azonban már nem effektív dénárt (bécsi dénárt) rejt maga mögött, hanem a számadások font rendszerben kifejezett számítási pénzét. Nyilván a számadások egységes vitele érdekében használják tovább is még igen sokáig a megszokott számolási rendszert. Az 1490 1526 közötti időben tehát a magyar aranyforintot 100 magyar dénár, azaz 300 font dénár értékben számolják. Néha előfordul a dukát kifejezés is.8 7 Tekintve, hogy mindkét idézett helyen világosan ki van fejezve a dukátnak az aranyforinttal való egyenlősége, nyilvánvaló, hogy két azonos értékű, de különböző nevű aranypénzről van szó. A dukáton bizonyára a velencei dukát értendő. 1504-ből egy különös pénznévvel találkozunk, mely szerint 1 fl. zechner= = 300 dénár.8 8 Nem világos, hogy a zechner kifejezés mit jelent, de minthogy az értéke 300 font dénár összeget tesz ki, vagyis ugyanannyit, mint amennyi az aranyforint értéke, nyilvánvaló, hogy az aranyforintnak megfelelő pénzt kellett, hogy jelentsen. Bizonyára a velencei dukát eredeti neve (zecchino) rejlik e kifejezés mögött. Ez az adat is tehát a velencei dukát soproni jelenlétét bizonyítja. A XV. század vége felé új aranypénz neve tűnik fel, amelyik igen fontos szerepet játszott az osztrák pénzforgalomban. Ez az új pénz a rajnai aranyforint (Rheinische Gulden). Ez később a XVI. század folyamán kialakult új számítási rendszer alapja lett. Az elnevezés úgy keletkezett, hogy az aranyforint (Gulden) jóságának megóvása érdekében 1386-ban a négy rajnai választófejedelem pénzügyi egyezményt kötött egységes „rheinischer Gulden" veretésére. A rajnai aranyforint finomsága valamivel kisebb volt (csak 22 1/2 karát), mint a magyar aranyforinté, de még ez a finomság is idővel csökkenni kezdett.89 Amíg a magyar aranyforint értéke Ausztriában 1476 1500 között 310- 330 dénár között hullámzott, addig ugyanitt a rajnai aranyforintot 8 schilling, azaz 240 dénár értékben számolták. Sopronban 1486 óta találkozunk néha a „rheinische Gulden" nevével.90 Itteni értékelésére nézve közvetlen adat nincs, csak 1510-ből említi az egyik forrás, hogy 16 rajnai forint váltásánál 560 dénár volt a veszteség, azaz egy rajnai forintnál 35 (font) dénár.9 1 A rajnai aranyforint romló ligájára utal egy 1514-i említés.9 2 Tehát Sopronban szintén megjelent az Ausztriában népszerű rajnai aranyforint, mely egyébként a magyarországi pénzforgalomban nem játszott szerepet a magyar aranyforint szilárd jósága miatt. A viszonylag gyér számú forrásadat tanúsága szerint azonban Sopronban is csak szórványos lehetett a jelen-86 Az aranyforint értéke 1467 óta 100 dénár volt. Ez az értéke 1521-ig kisebb ingadozások ellenére állandóan megmaradt. Horváth Tibor Antal összeállítását errenózve Id. Num., Közi., 58-59 (1959 — 1960). 34. 1. 87 így 1465 . . . dédit I dukate, dukátén T gulden dergleichen ... H. II/4.250., 1485 ... per I du(ca)ten oder fl. . . . H. II/4.368. 88 1504. V. 17. ... 12 fl. zechner facit 15 tal. den., azaz 12 fl. zechner = 15 X 240 = 3600 dénár, tehát 1 fl. zechner = 300 font dénár. H. II/5. 137. 89 Pl. Ausztriában az 1510. aug. 15-i rendelet szerint vert rajnai aranyforint pénzlába: 18 1/2 karátos bécsi márka = 96 db. 90 1486 táján végrendeletben. H. II/1.133., majd 1502 — 1510 közötti számadásban. H. II/5.118 —138. 91 1510. X. 13. . . . Item 16 reinisch gulden ... an welchenn güldenn ich in dem wegsei 18 sol. 20 den. verloren kann . . . H. II/5.115. 92 1514 . . . mer ain reinischen gulden, der nit gutt ist ... H. H/5. 206.
