Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1166 Н Г SZÁR LAJOS veretként lennének elkönyvelhetők, nem lehet felmutatni. Inkább valószínű, hogy minden külön jelzés nélkül veretett Grafenecker császári dénárokat, melyek nyilván együtt forogtak Sopronban a többi bécsi dénárral.79 A bécsi dénárok iránt a schinderling kor idején megrendült bizalom nem állott többé helyre, amit legjobban az bizonyít, hogy az aranyforint értéke állandóan emelkedett. 1478/79-ben történt még egy kísérlet a pénzláb javítására a 6 latos (0.375) „grosse Pfennig" veretésével, de ez sem járt sikerrel, és 1481-ben a denárvaluta feladásával a dénár váltópénz lett, és az értékpénz szerepét az újonnan verni kezdett súlyosabb ezüstpénzek vették át. A század végén megint schwarzpfennigek készültek, melyek nyomát a soproni számadásokban 1491-ben találhatjuk meg.80 1510-ben az osztrák és tiroli pénzrendszer egyesítésével az összes osztrák tartományokban egységes lett a pénzügyi helyzet, és az ezévi augusztus 15-i rendelet 4 latos (0.250) dénárok veretését írta elő.8 1 A nyolcvanas évektől kezdve azonban a soproni pénzforgalomban a bécsi dénárok effektív forgalma a gyakorlatban megszűnt. Legalább is 1482 után a számadások és egyéb írott források alig-alig emlegetik őket.82 Az aranyforint kurzusára Sopronból csak a kilencvenes évektől kezdve van sűrűbb adatsor. Az előző időre nézve megint csak a bécsi aranyforint kurzust vehetjük figyelembe, ami hihetőleg Sopronban is érvényben volt a korábbi gyakorlat analógiájára. Az aranyforint árfolyama Bécsben a következő volt (Pribram után): 1461 1462 1463 1464 1466 —1470 240 dénár 270 280 285 300 1471 1472 1473-1474 1476 — 1500 1500 — 1524 310 dénár 320 330 310 — 330 dénár83 330 Soproni adat szerint 1460 1490 között csupán 1486-ból ismerjük az aranyforint értékét (320 dénár).8 4 Ez körülbelül megfelel a bécsi kurzusnak, és így általában elfogadható az 1490 előtti időre a bécsi árfolyam. A kilencvenes évektől kezdve azt a változást találjuk, hogy a számadásokban nem az aranyforint értéke van bécsi dénárokban kifejezve, mint eddig, hanem ellenkezőleg a denárfont összegei vannak átszámítva aranyforintra.85 Ezen átszámításokban az aranyforint értéke mindig 300 font dénár. Ez az értékelés már annak a következménye, hogy az aranyforint értéke magyar 79 Huszár Lajos: A XV. századi soproni pénzverés kérdése. Num. Közi., 54 — 65 (1955-1956). 36-39. 1. 80 1491. VI. 9. ... 60 den schwarcz . . . H. II/4.389. 81 1460 óta a bécsi dénárok színsúlya Pribram után a következő: 1461 = 0.183 g. 1478/79 = 0.263 g., 1481 = 0.125 g., 1507 = 0.105 g és 1510 = 0.105 g. 82 Mindössze 1507. XII. 15. . . . 400 pfundt pfening österreichischen muncz . . . H. 1/6.235. 83 A két utolsó adat Luschin közléséből véve. 84 1486 . . . den gulden per 10 sol. 20 den. verrait ... H. II/4. 368. 85 így 1495. . . . Summa 42 tal. 3 sol. 20 den. Summa die phündt zu vngrisch gulden gérait facit fl. 33, 9 sol. 20 den. wienner, azaz 42 x 240 + 3 x 30 + 20 = 10190, ez egyenlő 33x300 + 270 4- 20 = 10190, de a két összeg csak akkor egyenlő, ha a fontot 300 font dénárban számoljuk. H. II/5.54. Hasonló példák 1496 H. II/5.53., 1504. VI. 26. H. II/5.156. stb.
