Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1165 tekben használhatták, amikor a dénár összegben történt elszámolásoknál nem jött ki kerek dénár összeg és a dénár töredéket obulus (vagy helbing) értékkel kerekítették, illetve egészítették ki. Ezt a megállapítást valószínűsítik az olyan bejegyzések,7 7 melyekből világosan kitűnik, hogy bizonyos végösszegeknek dénárokban nem kerek értéke miatt van felvéve helbing (féldenár) érték is. Pénzforgalom 1460 1526 A schinderling kor után a XV. század végén Ausztriában a pénzverés és a pénzrendszer szerkezete lassú átalakuláson ment keresztül. Űj pénzfajok jelentek meg, új számítási mód körvonalai kezdtek kibontakozni, és a bécsi dénár jelentősége egyre csökkent. Viszont Magyarországon 1467 óta szilárd pénzrendszer lépett életbe. Ennek megfelelőleg a soproni pénzforgalomban a század vége felé a bécsi dénár háttérbe szorulásával egyidejűleg mind élénkebb lett a magyar aprópénz szerepe. A számadásokat azonban továbbra is az osztrák rendszer szerint denárfontokban (Pfunt pfenning) vezették, akárcsak eddig, és minden elszámolást átszámítottak erre a rendszerre. A 240 denáros font dénárja tehát ettől kezdve már nem effektív bécsi dénárt jelentett, hanem csak számítási egységet. A napi pénzforgalomban ténylegesen résztvevő érmek inkább a magyar dénárok lettek, természetesen az aranyforint változatlanul fontos szerepe mellett. Az osztrák pénzrontás felszámolása az 1460. március 23-án verni kezdett 6 latos (0.375) „grosse Korn" néven ismert bécsi dénárokkal vette kezdetét, de ezek a nép tetszését nem nyerték el, mert külsőre nem lehetett megkülönböztetni a silány schinderlingektől. Ezért 1460. augusztus 21-én új 5 latos (0.312,5) weisspfennigek veretése indult el. Ezek az új veretek a soproni számadásokban 1460 — 1482 között mint „gute landeswerung in Österreich" vagy egyszerűen csak mint „landeswerung in Österreich" néven jelentkeznek.78 1460-ban a soproni számadásokban fekete pénz is előfordul, ami feltehetőleg még a grosse Korn forgalmára vonatkozhat. A soproni pénzforgalom ismertetésénél nem mellőzhető az az érdekes epizód, amit a rövid ideig tartott soproni pénzverés jelent a hatvanas-hetvenes években. Ennek a rövid története az, hogy Frigyes császár néhány nyugatmagyarországi hívének részint adósság törlesztésére, részint politikai igényeinek biztosítása végett megengedte, hogy birtokaikon a császári veretek (bécsi dénárok) képére és ligájára pénzt verjenek. Ezek közé tartozott Grafenecker Ulrich soproni főispán is. A rendelkezésre álló adatokból annyi deríthető ki, hogy esetleg már 1460 — 1463 években is, de 1463-ban egészen bizonyosan veretett pénzt Grafenecker a soproni pénzverdéjében, még pedig a pénzromlás után forgalomba került bécsi dénárokat. Még a hetvenes évek táján is veretett Grafenecker pénzt, de már nem Sopronban, hanem valamelyik másik helységben. Luschin ismertet egy olyan bécsi dénárt, melyen G—R betűk láthatók, és ezt kísérli meg Grafenecker veretének tekinteni. Minthogy ez a dénár az 1470 körül vert bécsi dénárokkal azonos jellegű, elvileg lehetséges ez a kombináció, de olyan érmeket, melyek kétségtelen soproni " Mint pl. 1441 . . . Summa 9 tal. 77 den. 1 helbing . . . H. II/3. 308. vagy különösen 1453 ... 1/2 lb. minus 5 helbing . . . H. H/3.395. 78 1.4ü0. XII. vége ... 250 phunt phennig der swarezen münnss guter landeswerung in Österreich ... H. 1/5.28.
