Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1164 Н Г SZÁR LAJOS feltehető, hogy a dreylingen is a másfél bécsi dénár értékű magyar dénár (Zsigmond denára) értendő (talán 3 parvus értékben, és ezért lenne dreyling). A ritka előfordulás is arra vall, hogy csak alkalmi elnevezés lehetett. Bizonyos fokig segítségünkre van e pénznév azonosításához a XV. századból származó Eberstorfer Münzbuch, mely szerint a „dreileng, wardusch értéke 1 dénár".68 A wardusch nyilván azonos a bardussal, s minthogy ez utóbbi Zsigmond CNH. II. 120. denárának az oklevelekben szereplő sajátos neve,09 a vele együtt való emlegetés kétségtelenné teszi, hogy a dreylingen is Zsigmond denára értendő. A soproni forrásokban a XV. század első felében előfordulnak még szórványosan egyéb pénznevek, valamint a pénzforgalommal és pénzértékviszonyokkal kapcsolatos különböző kifejezések, melyek értelmét a következőkben kíséreljük meg feltárni. Nem gyakran ugyan, de előfordul a számadásokban a garas pénznem is ,,groschen, grosch, gross, gros" formában. Értékére nézve mindössze egyetlen adat utal csupán.70 Eszerint tehát 1 garas = 7 bécsi dénár. Ausztriában a XIV. század első felében a cseh garasok népszerű pénzek lettek a saját súlyosabb ezüstpénz hiányában. E cseh garasokból Alsé)-Ausztriában csaknem mindig 72 darab ment a finom ezüst (0.900) bécsi márkára.71 Egy garasnak nagysága (súlya) szerint 6 7 bécsi dénár volt az értéke. Úgy látszik, hogy a 7 denáros garas lassan számítási egységgé vált, és Kováts Ferenc kétségtelen adatokkal bizonyította be, hogy Pozsonyban a XV. század közepén a városi számadásokban a garas csak számítási pénz volt 7 bécsi dénár értékben.72 Nyilvánvalóan hasonló lehetett a helyzet Sopronban is, és az itteni számadásokban szereplő garas szintén 7 bécsi denáros számítási egység volt, és nem effektív forgalmi pénz. Előfordulása amúgy is elég ritka.7 3 A garassal kapcsolatban egy 1404-i számadásból idézett „schock gros" kifejezés értelme egyenlő 60 garassal. Az osztrák forrásokban gyakran előforduló schock, mint számolási egység 60 darab értelemben volt használatos.74 Sopronban a schock szerinti számolás nem gyakori, de azért időnként találkozunk vele. így az egyik elszámolásban egy ló ára 5 1/2 schock (azaz 330 db) bécsi dénárban van feltüntetve.75 Az obulus és helbing elvileg a mindenkori dénárok feleértékét jelentő legkisebb pénzfaj neve volt, de a számadásokban való szereplése inkább arra utal, hogy itt csak számolási egységet jelent féldenár értékben.7 6 Olyan ese-68 F. Fichier: Repertórium der steierischen Münzkunde. III. 1875. 102. 1. 69 Huszár Lajos : A bardus. Folia Arch., 8. (1956). 153 — 161. 1. 70 1441. XI. 12. . . . 24 gross facit an gelt 5 sol. 18 den. . . . H. II/3.252. 71 B. Koch: Goldgeld und Groschenmünze im österreichischen Geldverkehr des Mittelalters. Num. Zeitschr. (Wien), 81 (1965). 72 Kováts Ferenc: Magyarország áruforgalma a XV. században. 1902. 210. 1. 73 1404 . . . ain schock gros ... H. 11/2.296., 1427. a jegyző számadásában. H. II/2.359 -370., majd 1437. H. H/3.60., 1438/39. H. 11/3.97., 1440. IV. 28. H. II/3.241., 1443— 1444. zsoldfizetési jegyzékben H. 11/3.369 - 378., 1453. polgármesteri számadásban H. H/3.389 -406. 74 Eredetileg a prágai és meisseni garasokból valóban 60 db ment, a finom ezüst márkára és e valódi schockból (sexagena) lett a 60-as számítási schock. Fr. Schrölter: Wörterbuch der Münzkunde. 1930. 606. 1. 75 1439-1440. H. II/3.200. 76 1424 adószámadásban H. H/2.316 —337., 1437. VII. 25. H. II/3.61., 1438. V. И. H. 11/3.102., 1438—1439 kórházi számadásban H. 11/3.94 108., 1440 1441 polgármesteri számadásban H. II/3.229 -321.
