Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1161 1400-1401 150 bécsi dénár 1438 .200 bécsi dénár 1402 1406 155 tt 1439-1440 205 >t 1407 1415 160 tt 1441-1447 210 tt 1416 — 165 tt 1448 216 tt 1417 170 I I 1449- 1450 222 tt 1418 176 tt 1451-1454 225 tt 1419 178 tt 1455 — 1457 240 tt 1420 1436 180 " 1460 240 tt 1437 190 tt 1457 — 1460 közötti évekből nincs árfolyam-közlés, nyilvánvalóan a pénzrontási korszak áttekinthetetlen zűrzavaros állapota miatt. Sopronból az aranyforint árfolyamára nézve a következő hézagos adatok állanak a rendelkezésünkre : 1404 = 152 bécsi d. (60 guldein ze 5 sol 2 den, H. II. 2. 295) 1409 = 165 " (63 guidein ze 5 1/2 sol., H. II. 6. 31.) 1438 = 210 " (63 guidein facit an gelt 56 tal., H. II. 3. 85.) 1438 = 210 " (42 gulden facit an gelt 36 tal. 6 sol. den., H. II. 3.85.) 1438 = 210 " (3 gulden facit an gelt 2 tal. 5 sol., H. II. 3. 87.) 1439 = 200 " (40 gulden facit an gelt 33 tal. 80 den., H. II. 3. 188) 1440 = 210 " (2 gulden in gold per 7 sol., H. II. 3. 170.) 1442 = 210 " (an gelt 9 Ib. 5 sol. 15 den. facit an gold 11 fl. 15 den., H. II. 3. 363.) 1456 = 225 " (für yeden guidein siben schilling vnd fünfczehen Wienner phennig, H. I. 4. 103.) Ha ezeket az adatokat egybevetjük az aranyforint bécsi árfolyamával, az derül ki, hogy nagyjában Sopronban is azonos volt a kurzus, illetve esetenként 4 5 dénárral még magasabb is. Középértékben véve azonban el lehet fogadni a bécsi aranyforint kurzust Sopronban is érvényes árfolyamértéknek. Tisztázva e két legfontosabb pénzfaj egymáshoz viszonyított értékét, említést kell tenni még másfajta pénzekről is, melyek az egykorú számadásokban szerepelnek. Ezek néha csak szórványos említések, talán csupán számolási értékek vagy egységek, máskor viszont sűrűbben jelentkező adatok. Ilyenkor arra lehet következtetni, hogy az utóbbi esetben az illető pénzfajnak viszonylag erőteljesebb forgalmáról van szó. Ezek azonban mégis csak sporadikus esetek, mert a folytonos pénzforgalom főfizetőeszközei az aranyforintok és a bécsi dénárok voltak. 1421 1428 között elég gyakran említés történik magyar dénárokról, részint kimondottan „denar ungrisch" formában, főként azonban úgy említve, mint „phunt phenning in dem lande zu Ungern gib und geb seind". Az érdekes az, hogy a magyar dénárokban történt számolás is mindig font és schilling rendszer szerint folyik. A magyar márka vagy pensa szerinti számolási módnak nyoma sincsen. A szóbanforgó magyar dénárok Zsigmondnak 1390 1427 között veretett állandó értékű pénzei (CNH. II. 121.) lehetnek.4" A soproni 49 Ezek pénzlábára nézve ismeretes, hogy egy budai márka finom (0.900-as) ezüstből 600 db. készült, tehát a dénár színezüstsúlya 0.408 g. Minthogy azonban az átlagsúly 0.51 g, ennélfogva a kivert érmek finomsága a valóságban csak 0.800-as. A pénzverési rendelet szerint ebből 100 db ment az aranyforintra. Pohl Artúr: Zsigmond király pénzverése. Num. Közi., 66 — 67. (1967—1968), 46-48.
