Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1151 súlyban volt használatos.2 A budai márka a bécsi márka 7/8-ával volt egyenlő A márkasúlynak kisebb részekre való felosztása a következő volt: Német felosztás szerint 1 márka = 4 fertő = 16 lat = 64 quent = 256 dénár.3 Magyar felosztás szerint 1 márka = 4 fertő = 48 pondus. A kivert pénzek finomsága az aranypénzeknél karátokban, az ezüstpénzeknél pedig latokban volt meghatározva. A színarany 24 karátos és 1 karát =12 gren, tehát 24 karát = 288 gren. Ma a finomságot ezrelékekben szokás megjelölni, és a 24 karát 1000-es finomságú aranynak felel meg. A színezüst 16 latos és 1 lat = 4 quentchen, 1 quentchen = 4 dénár, tehát a lat felosztás: 16 lat = 64 quent = 256 dénár.4 Ma a finomságot az ezüstnél is ugyancsak ezrelékekben szokás kifejezni, és eszerint a 16 lat 1000-es finomságú ezüstnek felel meg. A pénzláb fogalom azt fejezi ki, hogy a pénzverési alapsúlyt kitevő és a mindenkori rendeletek szerint vegyített (tehát megfelelő finomságú) nemesfémanyagból hány darab pénz került kiverésre és egy darab ilyen éremnek mekkora az átlagsúlya (nyerssúly) és mennyi benne a tiszta nemesfémtartalom (színsúly). A pénzláb megállapítása középkori vereteknél nem mindig egyszerű feladat, mert még a fennmaradt pénzverési rendeletek esetében is gyakran fennáll a lehetőség bizonyos korrekciókra. Ugyanis nem bizonyos, hogy a rendeletek előírásait pontosan betartották, viszont a fennmaradt érmek (éremleletek) adatai sem teljesen megbízhatók. Különösen nem az átlagsúlyok megállapítására, mert a középkori ,,al marco" verési mód következtében a kivert példányok nem voltak egyenlőek. E verési eljárás szerint csak a márkasúlyhól kiverendő érmek száma volt megszabva, de arra nem voltak tekintettel, hogy az egyes veretek tökéletesen egyforma súlyúak legyenek. így természetesen a forgalomból mindenekelőtt a súlyosabb példányok lettek kiválogatva, tehát a leletekben fennmaradt éremanyag gyakran a valóságos pénzlábnak nem megfelelő könnyebb átlagsúlyt eredményez. Egyrészt az ilyen természetű bonyodalmak miatt, másrészt pedig a változó pénzlábak következtében keletkezett nehézségek kiküszöbölése céljából a forgalmi pénzt rendszerint számítási pénzekben fejezték ki. Ezek a számítási pénzek nem ténylegesen kivert érmek voltak, hanem csak elméleti számolási egységek, melyek a forgalomban levő pénzek bizonyos mennyiségét jelentették, függetlenül azok súlyától és finomságától. Ilyen számítási pénz az idők folyamán több is kialakult, melyeket majd a megfelelő helyeken fogunk részletesen ismertetni. Pénzforgalom 1323 előtt Az a néhány okleveles adat, ami 1276-tól kezdve a Sopron városában fennálló pénzforgalomra vonatkozik, általában arról tesz bizonyságot, hogy a XIII. század vége óta (de feltehetőleg már előbb is) a bécsi dénár volt az uralkodó pénzfaj a városi pénzforgalomban. Valószínűleg azonban a magyar királyi vereteknek is még bizonyos forgalmuk lehetett itt. Ezt a párhuzamos 2 A bécsi márka súlya 1767 előtt Hóman szerint 280,6146, Luschin szerint 280,006 volt, míg Pribram 281 g súlyú márkával számol. 3 A lat és quent inkább csak a XVI. századi forrásokban jön elő. 4 A XVII. század folyamán a quent és dénár elhagyásával a gren jelent meg, és eszerint 1 lat =18 gren, tehát 16 lat = 288 gren.
