Századok – 1971

Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI

1152 Н Г SZÁR LAJOS pénzforgalmat azért lehet feltételezni, mert a források egyrésze a fizetésekkel kapcsolatban kimondottan bécsi dénárokról beszél, míg a másik részében csak egyszerűen dénárok vannak említve. Ez utóbbi esetekben lehet a magyar királyi veretekre gondolni.5

A dénár egyébként a középkori tiszta ezüstvaluta egysége és egyben egyetlen nominalisa volt, illetve csak néha került ki verésre a feleértékét kitevő féldenár (obulus) is. Mind Magyarországon, mind Ausztriában más pénzfaj nem került kiverésre. A magyar pénzek forgalmára vonatkoztatható forrásokban három kifejezéssel találkozunk a pénzek számlálásával kapcsolatban : marca, marca denariorum és pensa denariorum. Az eredetileg súlyegységet jelentő márka pénzösszegekkel kapcsolatban akár marca, akár marca denariorum formában azt jelenti, hogy a fizetésnél egy budai márka súlyát kitevő denármennyiséget kell adni az éppen forgalomban levő dénárokból. A pensa ezzel szemben kimondottan számítási egységet jelentett és mint ilyen a forgalomban levő dénárok 40 darabját tette ki, tekintet nélkül azok súlyára vagy finomságára. Speciális magyar számítási pénz volt a XII XIV. századokban.® A marca denariorum tehát a súly szerint mért, a pensa denariorum pedig a darabszám szerint számolt denárüsszeget jelentette. Minthogy országos viszonylatban is ez így volt, ezért lehet feltételezni, hogy az ilyen adatok a magyar dénárok forgalmára vonatkoznak. Idővel kifejlődött számítási márka is, ami az oklevelekben úgy jut kifejezésre, hogy a denármárka összege pensákban van megadva, és ilyenkor a denármárka meghatározott pensa számú dénárt jelentett.7 Azok a magyar pénzek, melyeknek a forgalma Sopron városában szóba jöhet 1276—1323 közötti időben, részint az Árpád-kor végén forgott magyar dénárok lehetnek, részint pedig Károly Róbert néhány dénárja az 1323. évi pénzreformot megelőző időkből. Kétségtelenül ezek a pénzek jöhetnek csupán figyelembe, mert a pénzújítási rendszer kizárja a korábbi veretek forgalmát.8 E rendszer következtében ugyanis minden évben meghatározott időben új pénz került kibocsátásra, és ez alkalommal a forgalomban levő előző évben kibocsátott pénzt (régi pénz) be kellett váltani 2 régi dénár = 1 új dénár érték-5 így kimondottan bécsi dénárról van szó: 1302. H. 1/1. 18., 1307. H. 1/1.19., 1309. H. 1/1.20., 1309. H.1/1.22., 1322 H. 1/1.37. Csak márka említve: 1276. H. 1/1.5., 1310. H. 1/1.23., 1311. H. 1/1.24., denármárka: 1308. H. 1/1.19., 1309. H. 1/1.21 — 22., 1310. H. 1/1.23., denárpensa: 1321. H. 1/1.35. 6 A pensa am i eredetileg a XI. században a bizánci aranypénz (solidus) neve volt, amelyik akkor 30 dénár értékben forgott. I. Béla (1060 — 1063) kora óta azonban a pénzlábcsökkenés következtében a bizánci aranypénz értéke 40 dénárra emelkedett. A pensa rövidesen a bizánci solidustól függetlenül 40 denáros számítási pónzzó fejlődött. 7 Pl. marca denariorum cum decern pensis computando = 400 denáros számítási márka. Az ilyen számítási márka inkább a bécsi elenárok forgalmával kapcsolatban alakult ki. 8 Az utolsó Árpád-házi királyok pénzei öt súlycsoportra oszthatók pénzláb szerint, melyek közül ezúttal a három utolsó súlycsoport jöhet figyelembe. A III. csoportba tartoznak IV. László összes pénzei és III. András vereteinek egyrésze. Ezek 0,800-as finomságúak, a dénárok teljes súlya 0,5115, színsúlya 0,4092 és egy budai márkára 480 db. ment belőlük. AIV. csoportba tartoznak a IIÍ. András uralma vége felé készült veretek. Finomságuk 0,900-as, a dénárok nyerssúlya 0,3836 g, színsúlya 0,3452 g, és egy márkára 640 db. ment belőlük. Az V. csoport ba tartoznak Vencel és Ottó pénzei, melyek finomsága 0,800 g, ós a dénárok nyerssúlya 0,4384, színsúlya 0,3507 g és a márkára 560 db ment belőlük. Végül Károly Róbert néhány korai vereté 0,850 körüli finomsággal és a dénárok átlagsúlya 0,45 — 0,40 g. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1916. 321 — 328.1., Schulek Alfréd: Vegyesházi királyaink pénzei és korrendjük. Num.Közi. 25. (1926) 181. 1.