Századok – 1971

Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI

Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszon) ok Sopronban Egy szűk határok között kijelölt gazdasági egység a jelen esetben Sopron város keretében a pénzforgalom és pénzértékviszonyok évszázadokon keresztül lezajlott alakulásának és változásának a feltárása hálás feladat abban az esetben, ha megfelelő forrásanyag áll rendelkezésre e cél elérése érdekében. A jelen esetben abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a soproni írott források viszonylagos gazdagsága és főként folyamatossága következtében a XIII. század utolsó negyede óta ismert adatok alapján a siker reményében lehet hozzányúlni e kérdés megvilágításához.1 Sopron város, mint határmenti település, fontos szerepet játszott az osztrák területek felé irányuló kereskedelemben és a város falain belül kialakult pénzforgalomra ez a körülmény erőteljesen rányomta a maga bélyegét. Pénzforgalom tekintetében több szakaszt, vagy, ha úgy tetszik, korszakot lehet megkülönböztetni, melyek nem mindig esnek egybe a politikai események által determinált korhatárokkal, annál inkább bizonyos gazdasági események, főként pedig pénztörténetileg jelentős fordulatok időpontjával. A következőkben ilyen korszakokra tagolva kíséreljük meg a pénzforgalom és pénzértékviszonyok ismertetését soproni vonatkozásban. A középkori pénzforgalom általában csak értékpénzt ismert, vagyis a forgalmi pénzek értékét a bennük rejlő nemesfémanyag mennyisége határozta meg. Ezért a középkori pénzügyi viszonyok megvilágításához alapvető kérdés a pénzláb (liga) ismerete, cLZ£LZ cl forgalomban levő pénzek finomságának, átlagsúlyának (nyerssúly) és nemesfémtartalmának (színsúly) a megállapítása. A XVI. században megjelent a váltópénz fogalma, minek következtében csak bizonyos pénzfajok rendelkeztek értékpénz jelleggel, míg a többiek, főként az aprópénzek, váltópénzzé degradálódtak. Abban az egész időszakban, melyben mi a soproni pénzviszonyokat ismertetjük, a pénzverés alapsúlva a márka volt. Magyarországon a 245.53779 g súlvii budai márka volt az országos súlyegység és 1680-ig a pénzverés alapsúlya is. Ezt 1680- 1727 között a körmöci pénzverdében felváltotta egy valamivel nehezebb, 248.89 g súlyú budavárosi márka néven ismert márkasúly, és végül 1727-től kezdve Magyarországon is a bécsi márka lett a pénzverés alapsúlva. Ugvanakkor Ausztriában állandóan a bécsi márka volt az alapsúlv, mely 1250 1767 között 280.6146 g, 1767 után pedig 280.6872 g 1 A középkorra nézve Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/1 — 7. és 11/1 — 6. Sopron 1921—1943 (a továbbiakban H.). A XVI. századtól kezdve a városi számadások adatai (a továbbiakban V.).