Századok – 1971

A moszkvai történészkongresszusról 1129/VI

A MOSZKVAI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUSRÓL 1143 nalista módon, de mennyire saját nemzeti szempontjaiba begubózva nézi az összefüggő európai történeti folyamatot. Magyar részről Mérei Gyula szólalt fel, aki érdemlegesen ismertette a magyar és nemzetiségi polgári pártok reagálását az 1870 — 71-es változásokra, és kitért a korabeli magyar munkásmozgalom eseményeire is. Mint jeleztük, a kongresszus utolsó napján két kiemelkedő jelentőségű albizottság ülésére került sor. Az egyik a Társadalmi mozgalmak, társadalmi struktúra bizottsága, mely ülését „A parasztmozgalmakról a legújabb korban (a XVIII. század végétől napjainkig)" témakörben tartotta. A vita alapja a francia szerzők által készített összefoglalás volt, mely számos ország korábban írásban elkészített referátumai alapján igyekezett a parasztmozgalmakról egységes képet kialakítani. Magyarország részéről Vary a János és Szuhay Miklós készítettek előzetes anyagot, ezt azonban az összefoglalás sajnálatosan csekély mértékben hasznosította. Az A. Soboul készítette első fejezet a feudalizmus elleni parasztmozgalmakat tipizálta, Ph. Vigier a hagyományos társadalmon belüli parasztmozgalmilkat mutatta be (lázongások, mozgalmak a földközösség fenntartásáért, földosztó mozgalmak), P. Barrai és V. Tavernier a piaci gazdálkodáshoz való adaptálódás kérdéseit (mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek, parasztpártok), J. Droz a parasztmozgalmak és a nemzeti kérdés összefüggését, P. Vilar a latin-amerikai parasztmozgalmakat foglalta össze. Ezek az összefoglalások természetesen a nagy közös vonások kidomborítására vagy bizonyos tipizálására törekedtek, elsősorban a nyugateurópai, azon belül is a francia agrárfejlődést véve kiindulópontnak, s ennek megfelelően (Vilar összefoglalásának a kivételével) az egyes országok fejlődési sajátosságait nemigen vették figyelembe. Arra hivatkoztak, hogy az ankét fő témái közül egyesekre az országok referátumaiban nem is találtak anyagot. A délelőtti ülés nagyobb része J. Dhondt belga történész beszámolójával telt el, aki még egyszer összegezte az előadások tanulságait, és sok esetben utalt az egyes országok referátumainak megállapításaira is. Már a délelőtti vita több hozzászólása, különösen pedig a délutáni, öt percre limitált hozzászólások többsége azt mutatta, hogy a legtöbb hozzászóló azzal foglalkozik, ami a vitaanyagból kimaradt, vagyis saját országának sajátosságaival. Ilyen értelemben vetették fel többen szovjet részről, így J. Poljakov a termelőszövetkezeti parasztság vizsgálatának a fontosságát, bemutatták a szovjet falu átalakulását a földdekrétum után stb. Egy uruguay-i hozzászóló a latin-amerikai parasztmozgalmak hiányos ábrázolását kifogásolta. — Magyar részről Szabad György a magyarországi parasztság fejlődésének fő vonásait vázolta fel, helyesbítve a vitaanyag pontatlanságait. Két másik magyar hozzászólástól az idő rövidsége miatt el kellett állni. Spira György a magyar parasztság fejlődésének fő kérdéseit kívánta felvázolni a XIX. század első felében; Niederhauser Emil a parasztmozgalmak és a nemzeti kérdés összefüggésére tipizálási javaslatot terjesztett elő kelet-európai anyag alapján, és túlzónak minősítette Droz megállapítását a parasztmozgalmak nemzeti tudatosságáról a XX. század előtti korszakokban. (A hozzászólásokat írásban benyújtották.) A másik ülést a II. világháború és az ellenállási mozgalmak története nemzetközi bizottsága rendezte. A napirenden a következő téma szerepelt: ,,A dolgozó tömegek háborús erőfeszítései a második világháború idején". Itt 13 referátum téziseinek ismertetésére került sor. (Referátummal szerepeltek az ülésen: P. A. Zsilin szovjet; A. A. Bloom amerikai; M. Gowing angol; D. 2*