Századok – 1971

A moszkvai történészkongresszusról 1129/VI

A MOSZKVAI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUSRÓL 1131 nem alkalmaztak, így bizony sokszor az a fonák helyzet alakult ki, hogy e témák a megvitatására több idő jutott, holott kiválasztásuk nem mindig volt következetes és átgondolt. így a legújabbkori szekció korreferátumai közé XIX. századi témákat is soroltak, ugyanakkor az újkori szekció zömmel XVI — XVII. századi korreferátumai közé teljesen esetlegesen került be egy, a XIX. század második felével foglalkozó téma. Végül, a kongresszus utolsó napján a Nemzetközi Történettudományi Bizottság két különösen jelentős albizottsága, a Második Világháború Története Bizottság és a Társadalmi Mozgalmak Bizottsága tartott ülést, közvetlenül a kongresszus programjába beiktatva. (A kongresszus ideje alatt természetesen a többi albizottság is tartott kisebb jelentőségű megbeszéléseket, amelyeket azonban nem iktattak a hivatalos programba. Ezért ezek időpontja többnyire más, érdekesebb, fontosabb ülésekkel esett egybe.) Az összehasonlító hadtörténeti bizottság, a tengerészeti bizottság, a szláv tudományok nemzetközi bizottsága, a jogtörténeti bizottság, a várostörténeti bizottság stb. tartott programon kívüli üléseket. A kongresszus lefolyásának e rövid felvázolása is utal arra, milyen nehéz és sokoldalú előkészítést kíván meg olyan program összeállítása, mely több ezer résztvevő tudományos érdeklődését kielégíti, figyelmét leköti, nézeteinek kifejtésére lehetőséget ad. Valóban, a moszkvai történészkongresszus programja összeállításának nagy tanulsága a Nemzetközi Történettudományi Bizottság számára — benyomásunk szerint — mindenekelőtt az lehet, hogy még gondosabban kell kiválasztani a megvitatandó témákat, esetleg gyarapítva, még inkább specializálva a vitaprogramot, és még alaposabban kell átgondolni a vita lehetőségének tényleges biztosítását. A kongresszusról részletes beszámolót csak az anyagok teljes, alapos feldolgozása után lehet nyújtani. Az egy időben tartott ülések, a működő szekciók és alszekciók sokasága ugyanis senki számára sem tette lehetővé, hogy képet tudjon alkotni a kongresszus egészéről. Ez a beszámoló, mely természetesen a magyar történészeket érintő valamennyi szekcióról készült beszámolókon alapul, nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy minden kérdésről beható értékelést nyújtson. Ezért beszámolónk a legfontosabb szekciók tevékenységére szorítkozik, valamint néhány olyan problémára, melyek a magyar történészek kutatási területéhez különösen közel állanak. Feltehető és kívánatos, hogy az egyes szekciók munkájáról még folyóiratainkban külön-külön is beható értékelések jelenjenek meg, melyeket ez a beszámoló nem kíván helyettesíteni. * Régi hagyomány a nemzetközi történészkongresszusok történetében, hogy a megnyitó és záró előadást a rendező ország történészei tartják. A szovjet rendezőség rendkívül helyesen kapcsolta össze ezt az alkalmat azzal a nagyjelentőségű eseménnyel, hogy a szovjet nép, s vele a Szovjetunió és a világ társadalomtudósai ez évben ünnepelték Lenin születésének 100. évfordulóját. A kongresszus megnyitó előadását E. M. Zsukov akadémikus „Lenin és a történelem" címmel tartotta. Bevezetőben leszögezte, hogy a téma igen sokrétű problémakört ölel fel: 1. Lenin hatása a történelemre; 2. Lenin viszonya a történelemhez, tanulságainak felhasználása; 3. Lenin hatása a történettudományra hogy csak a főbb témaköröket jelöljük meg. A lenini