Századok – 1971

Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I

108 KÁRPÁT 3 ENDRE M. J. volt. Tiszay az Uj Hang ot Stockholmon keresztül a C. E. Fritzes Kung. Hov. Bockhandel könyvkereskedés küldeményeképp egy ideig meg is kapta. Madzsar itt közölt levelei, bár családjának íródtak, mégis közéleti fogantatásúak. Csakhogy ő nem a politikus egyéniség kothurnusában lép elénk, kimérten; nem kritikátlan lelkendezéssel, hanem józan mérlegeléssel szemléli a szovjet élet hétköznapjait, osztozik nemcsak örömeiben de gondjaiban, nehézségeiben is. Az első látás örömének élményét fejezik ki sorai. Szinte hihetetlen a hetedik évtizedébe lépő férfi újrakezdő nekifeszülése, hatalmas energiája, ami minden leveléből kisugárzik. Nagvratörő tervek foglalkoztatják, szinte megfiatalodik a tervezgetésben. Mindkét keze tele van munkával. Szakmai tevékenysége mellett újságírás, tudományos munka, előadások, őshazakutató expedíció terve, amerikai előadókörútra való készülődés, rendszeres rádióelőadások stb. E levelek megkapóan közvetlen hangúak, frissek, színesek. Soraik az optimizmust sugározzák, a szocializmus jelenébe és jövőjébe vetett hitet. Egy rendkívül sokirányú érdeklődésű egyéniségnek mindent befogadó, magával ragadó sodrású agitatív megnyilvánulásai. Kitűnő megfigyelő készségéről tanúskodnak a legapróbb részletekre is kiterjedő észrevételei. Az apró praktikusságok csakúgy érdeklik, mint az átfogó problémák. A köztisztaság, a hóeltakarítás megoldása csakúgy, mint a művészet, a modern színház, műemlékek, néprajzi kérdések, őshaza-kutatás, vagy akár a Catilina-kutatás 2000 évtávlatából. Nem véletlen, hogy az újságírásban éppen a riporthoz érez vonzalmat. E riportok sorai között a szovjet valóság felfedezésének izgalma vibrál. E levelek maguk is apró riportok, egyidejű vagy későbbi cikkeinek előgvakorlatai. Madzsar 1936. március 12-én, éppen 60-ik születésnapján lépett szovjet földre. A családi levelezésben, már 1932-től találhatók nyomai kivándorlási szándékának. E levelek sorai között arról olvashatunk, hogy „Mekkába" (Moszkva) készül. Egyik levelében, melyet 1934 nyarán lányához, Madzsar Lilihez írt, említi, hogy szeretné a „kivándorlási terveket megbeszélni". Jászi Oszkárnak a Simái családhoz írt leveleiben is gyakran felmerül ez a probléma. „Józsi számára, csak egy elképzelhető menekvés volna, ki Oroszországba. De persze Alice — (Jászi testvére, Madzsar felesége) nélkül." (1934. I. 5. dr. Simainé Madzsar Lili családi levelei.) A kivándorlásra Madzsart több körülmény is ösztönözte. 1932 után a család anyagi helyzete egyre nehezebbé vált. Fogászati praxisa nem jöhetett komolyan számításba. Inkább mozgalmi munkájának fedezéke volt. Időközben a Révai Lexikon pótkötetét szerkesztette. Letartóztatásai, a börtönben töltött fél éve, újabb elítélése, kilátástalanná tette folyamatos munkáját. Felesége szívbetegsége is súlyosbodott, s emiatt az általa vezetett mozgásművészeti iskola munkája akadozott. Míg a Társadalmi Szemle fennállott, melynek lelke, motorja volt, belső hajlamai, alkotó energiái szabad utat nyerhettek. A folyóirat megszűnése után lapalapítási újabb próbálkozásai nem jártak eredménnyel. Anyagi helyzetének pillanatnyi kiúttalansága és talán egyéb okok miatt, 1934-ben súlyos depressziós állapotba került. Tanítványai akiket a mozgalomban útnak indított, irányított nem hagyták magára nehéz helyzetében. Vértes György ma is meghatottan emlékezik, mennyire megrázta őt Madzsar állapota. Még aznap találkozott Mészáros Lászlóval, a kitűnő fiatal szobrásszal, aki csak nemrég tért vissza Rómából, ösztöndíjas kiküldetéséből. Mészáros gyorsan sokszorosította „Munkás" szobrát, és ebből származó jöve-