Századok – 1971

Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I

MADZSAll JÓZSEF MOSZKVAI LEVELEIBŐL 109 eleimének jelentős részét atyai jóbarátjának támogatására fordította. Ezt a szobrot is, mint más kis terakotta szobrokat, plaketteket, melyeket a Vörös Segély és a mozgalom rendelkezésére bocsátott, „Ustor" álnéven szignálta. (Vértes György közlése.) 1935-ben Madzsar újból nagyon nehéz helyzetbe került. A sajtóperekben különböző bírósági fórumok által végérvényesen kiszabott 6 — 6 hónapos börtönbüntetésének letöltését kellett volna megkezdenie ez év októberében. Az illegális kommunista párt úgy ítélte meg a helyzetet, hogy 60. évének küszöbén, egészségi állapotának károsodása nélkül nem vállalhatja a börtönbüntetéssel járó veszélyeket, s ezért úgy határozott, hogy lehetővé kell tenni, hogy a Szovjetunióba kijuthasson. Vértes György Madzsarra emlékezve elmondja, hogy Nemes Dezsőn, az illegális párt akkori vezetőjén keresztül eszközölte ki az elvi hozzájárulást a kiutazáshoz. Az akció lebonyolításán Csont Ferenc fáradozott sikerrel. i Madzsar Szovjetunióba juttatásának konkrét terve Jolsvai Vilmos szerint már 1934 tavaszán felmerült. Anyagi nehézségeiről az illegális párt titkársága is tudomást szerzett. Ebben az időben a titkárság tagjai Jolsvai Vilmos és Sebes Pál voltak. Sebes Pál ez ügyben levelet küldött Moszkvába. Viszonylag gyorsan megérkezett a kiutazást elfogadó beleegyező válasz. Fényképet kértek az útlevél elkészítéséhez, amit Gereblyés Lászlón keresztül meg is kaptak. Az útlevél idegen névre lett kiállítva. A terv szerint Madzsarnak Bécsbe . kellett utaznia, egy Sebes által megadott címre. A kiutazás előkészítésével kapcsolatban Jolsvai kérte Gereblvést, hogy kösse össze Madzsarral. így került sor a találkozóra. Mindketten taxin érkeztek a Városmajor u. 36. sz. ház elé, ahol Madzsar átszállt Jolsvai kocsijába. Egy svábhegyi villa előtt szálltak ki. i Itt órákon át tárgyaltak, a leggondosabban mérlegelve és a legapróbb részletekig megbeszélve a teendőket az utazással, a határon való átjutással kapcsolatban. »Jolsvai szerint ez június végén, július elején lehetett. A Szovjetunióba Ausztrián keresztül történő kiutazás terve azonban, eddig tisztázatlan okokból, nem valósult meg. A körülmények rekonstruálását az is nehezíti, hogy Gereblyés László nem tudott pontosan visszaemlékezni az ezekkel kapcsolatos részletkérdésekre. Feltehető, hogy nem Szovjetunió végcéllal utazott Ausztriába: esetleg megbízást hajtott végre. Mindez persze csak találgatás, amit a tények egyelőre még nem igazoltak. Mindenesetre nagyon nyomós okoknak kellett közrejátszaniok abban, hogy a gondosan előkészített utazásra nem kerülhetett sor. Madzsar emigrálása nem 1934-ben és Ausztrián át, hanem 1935-ben Csehszlovákián keresztül valósult meg. Az előkészítés 1935 nyarán kezdődött. Erről a kassai Korenv Árpád, aki a csehszlovák kommunista párt részéről vett részt az előkészítésben, így számol be: „Megismerkedtem itt Kassán egy Wiesl Tibor nevü kereskedelmi utazóval, aki Budapestről járt át Szlovákiába egy rossbachi csehországi cég képviseletében. Barátságba kerültünk. Kitűnt, hogy ő a magyarországi szociáldemokrata párt baloldali frakciójának tagja. Én gyűjtöttem itt neki össze a Sarló és Kalapács folyóirat példányait és más magyar nyelvű brosúrákat, amit évente kétszer átcsempészett Magyarországra az áruminták között. Ez a Wiesl 1935 nyarán azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy nem tudnák-e lehetőséget egy vezető elvtárs átcsempészésére a határon, mert az illető 6 hónapi börtönre van ítélve (valójában kétszer hat hónapra, azaz egy évre. K. E.) és egészségileg a börtönt nem bírná ki. Az illető innen a Szovjetunióba készül. Ez párthatározat és a magyarországi párt nevé-