Századok – 1971

Folyóiratszemle - Ström-Billing; Inger: Német érdekeltségek a svéd hadiiparban 1934–1935 1098/V

1106 FIGYELŐ 1918—19-es története iránt érdeklődő nagy haszonnal forgathatja. S ha ezáltal nem is a megyei iratanyag áll előtérben (a közölt és környezetéből kiragadott akta irattanilag is pontos feldolgozása, s esetleg annak feltüntetése is, hogy milyen mennyiségű azonos vagy hasonló tárgyú iratból lett kiválogatva stb.) — mégis a Pest megyei kötet ezt a már ismeretterjesztő funkciót is tudományosan tölti be. Hasonlóan mintaszerű a tudományos ismeretterjesztés terén a Békés megyei kötet, ahol Szabó Ferenc igen nagy anyagismeretről tanúskodó módon, frappáns, egyes helyeken irattanilag is kimerítő útmutatásokat ad a helyi eseményekről valló közölt újság ós iratanyag, valamint a hozzájuk kapcsolódó, közlésre nem került források viszonyáról. Amíg tehát a szigorúan szaktudományos kiadványtól azt kívánjuk, hogy a választott téma-körben a körülhatárolt azonos típusú forrásanyagot a keletkezés és fennmaradás körülményeinek minél teljesebb megvilágításával hozza a felszínre, s a korabeli eseménytörténetnek az iratokhoz is kapcsolódó szálai az alapos jegyzetelésben, irat-bevezetőben kapjanak helyet, addig a tudományos igényű népszerűsítő munkában a dokumentálni választott történés áll a középpontban, amely korabeli, nem feltétlenül azonos típusú, azonos forrásértékű forráscsoportok alapján bontakozik ki az olvasó előtt. Talán annyit mindjárt hozzá is teszünk: a forrásválogatás terén a tudományos jellegű ismeretterjesztés egyik feltételének tartjuk, hogy a helyi levéltári anyag domináljon a kiadványban. Az elsődleges forrásanyag meggyőző erejét ne gyengítsék a legtöbbször a maguk idején sem ellenőrzött, vagy éppen propagandisztikus indítókból született újságcikkek. Igen rokonszenvesnek látszik az a törekvés, hogy — vagy a levéltári források hiányossága vagy éppen a forrásanyag igen bő volta miatt — külön válogatást adjanak közre a korabeli sajtóból (pl. Szabolcs-Szatmár megyében, Pest megyében, Győr-Sopron megyében). S hasonlóan dicséretes, hogy már nem találkozhatunk olyan — korábban egyes munkásmozgalomtörténeti kiadványokban előforduló—esetekkel, hogy az egykorú források közé később íródott cikkeket vagy visszaemlékezéseket is vegyítenek. 2. Mielőtt az iratok elrendezéséről szólnánk, röviden szóljunk a forráskiadványok tematikus voltáról. Annyi talán az eddig elmondottakból is kiderült, hogy mind az „ideálisabb" azonos forrás-állagból származó kiadványokat (pl. közgyűlési jegyzőkönyvek, vagy főispáni bizalmas iratok stb.) mind a tematikusan összeállított (mint pl. az 1918—19. évi kötetek jó része, adott történeti eseménysorozat okirattára stb.) köteteket jogosultaknak tartjuk. Noha ez utóbbi esetben fokozottan fennáll az iratanyagból való önkényes — és a valóságos helyzettől könnyen eltávolodó — válogatás veszélye. Másként kell szerintünk megítélni viszont az iratelrendezés tematikus voltát, vagyis amikor a köteten belül nem az iratanyag adta kronologikus rend szerint közöljük a forrásokat, hanem az általunk adott kisebb tematikus egységekbe rendezzük. Hadd bocsássam előre: a gyakran előforduló — és a helyi kiadványoknál nagy veszélynek számító — prekoncipiálások egyik eszköze e forrásközlési mód. Sajnos több helyi kiadvány ilyen iratelrendezéssel készült. (A szigorú kronologiai rendet csak a borsodi, a szabolcs-szatmári, a Pest megyei kötet tartja be, a Békés megyei füzetben a szerzők megkísérelték a két szempontot összeegyeztetni: többnyire betartják a kronológiát, de a tematikus ,,fejezetek"-ről nem mondtak le.) Hogy világosan érzékeltessük kifogásainkat, vegyük például az e tekintetben legkevésbé sikerült kötetet, a Komárom megyeit. Összeállítója, Kovács Emil, szép munkát végzett, nagy forrásanyagot gyűjtött össze az Esztergomi Állami Levéltárból, a megyei sajtóanyagból, a Párttörténeti Archívumból stb. A források jegyzetanyaga óriási és alapos; átolvasásával a megye egész Tanácsköztársaság alatti története kibontakozik szemünk előtt. De a dokumentumanyagot a szerző a következő fejezetekre bontja: I. A Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácshatalom megszervezése. II. Pártélet-pártpolitika.