Századok – 1971

Folyóiratszemle - Ström-Billing; Inger: Német érdekeltségek a svéd hadiiparban 1934–1935 1098/V

FIGYELŐ 1105 sára, vagy a megyére vonatkozó másutt — más megyében, központi szerveknél — keletkezett forrásokat is együtt adják ki a helyiekkel), b) másrészt milyen típusú forrásanyagok kerüljenek egy kötetbe? (Sajtó, levéltári iratok, visszaemlékezések vegyesen, vagy külön-külön ?) a) Az ideális kétségtelenül az a válogatás lenne, mely az azonos provenienciájú anyagot rendezné sajtó alá, azaz egyazon irattermelő szerv visszamaradt iratanyagát. Amíg azonban az iratanyag levéltári elrendezésénél ez az elv kétségtelenül az egyetlen maradéktalanul helyes elv, addig az új- és legújabbkori forráskiadásnál igen ritkán adódik az a lehetőség, hogy történetileg is fontos ilyen „kompakt" iratanyag keiül a kutató kezére. így a helyi kiadványoknál is ritkán találkozunk ilyen esetekkel (pl. Farkas Gábor forrásközlemónye a Fejérmegyei Évkönyvben). Ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy általában épp a forradalmi időszakok történetére vonatkozóan a forrásanyag igen hiányos, a forrásválogatás köre igen szűk, akkor teljesen érthetővé válik az összeállítók azon törekvése, hogy a megye adott korszakbeli történetére vonatkozó, bárhol fellelhető forrásokból válogassanak. Mind a Békés, mind a Borsod, Pest, Komárom, Heves, Szabolcs-Szatmár megyei kötet különböző irattermelő szervek irataiból állt össze. A megyei anyagot a központi vagy más megyében keletkezett forráscsoportok egészítik ki: általában az Országos Levéltár, a Párttörténeti Archívum vagy központi újságok cikkei képezik a megyében keletkezett anyag kiegészítését. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a válogatás köre határainak megvonása kissé esetleges lehet, hiszen a különböző forrásőrző intézmények anyagait (egyházi levéltárak, kézirattárak stb.) korántsem ismerhetik oly teljességgel, mint a helyi iratokat vagy újságokat. Mégis e tekintetben általában helyes elv érvényesül a kiadványokban: törekvés a teljes megyei forrásbázis áttekintésére, — talán azt is mondhatnánk: a középpontban a helyi forrásanyag áll —, s ehhez (mennyiségüket tekintve is) kiegészítésül csatlakoznak a máshonnan származó források. b) A források különböző típusai egyűvóválogatásának vagy szótválasztásának kérdése már több megoldási lehetőséget vet fel. Ezek a kötet jellegét is befolyásolják. Attól függően ugyanis, hogy milyen céllal állnak össze a kiadványok (tudományos, tudományos ismeretterjesztő vagy kimondottan propagandisztikus-népszerűsítő) — különböző igényeket támaszthatunk velük szemben. A szaktudomány követelménye kétségtelenül abból indul ki, hogy a témát általában kutató történésznek a helyi kiadott forrásanyag az eredeti iratok ismételt átnézését pótolja. Vagyis: a téma egész helyi levéltári anyagára épüljön a kiadvány (feltüntetve és a jegyzetelésnél felhasználva azon iratokat is, melyek kimaradtak a válogatásnál), ugyanakkor más típusú forrásanyag csakis kisegítőként — jegyzetekben, iratok bevezetőiben — kerüljön felhasználásra. Igaz tehát, hogy az irattermelés szerinti fondok kiadását — épp az ilyen forrásanyag általában szűk volta miatt — nem követelhetjük, azt azonban igen, hogy a kötetben ne keveredjék pl. a korabeli közigazgatás, igazságszolgáltatás stb. során keletkezett iratanyag a fővárosi lapok helyi eseményekről számot adé cikkeivel, vagy talán a sokkal később keletkezett visszaemlékezéssel. Ilyen szempontból a Borsod megyei kötetet emelhetjük ki, ahol csakis a már korábban idézett iratanyagra építette forrásközleményét Román János. A Pest megyei kötet anyagát is jórészt a megyei ill. központi iratanyag adja. Itt azonban az összeállítók láthatóan többféle feladatot tűztek maguk elé: nemcsak fennmaradt 1918—19. évi iratokból közöltek válogatást, hanem kiindulva egy másfajta igényből — bogy ti. a forradalmak megyei eseményeit dokumentálják — kevésbé a források típusaira való tekintettel válogattak a helyi lapokból (a helyi hivatalos lap, Ceglédi Újság, Budapest és Környéke stb.) a központi újságokból (Vörös Újság, Proletár stb.) olyan cikkeket, riportokat, melyek Pest megyei községekben, falvakban lezajlott eseményekről tanúskodnak. A kötet felhasználási köre így kétségtelenül igen kiszélesedett, minden Pest megye