Századok – 1971

Folyóiratszemle - Ström-Billing; Inger: Német érdekeltségek a svéd hadiiparban 1934–1935 1098/V

FOLYÓIRATSZEMLE JOS!) az AB Boforsra és az AB Flygindustrira vonatkozólag; ezek a rendelkezések a külföldiek kezében levő részvényállományt egyötödnél kevesebben szabták meg. Viszont az AB Landsverkre semmiféle társasági korlátozó intézkedés nem vonatkozott. A liadianyagbizottság leleplezése a svéd hadianyaggyártó iparban megbúvó német érdekeltségről a svéd szociáldemokrata kormányt mind a hazai, mind a külföldi közvélemény előtt igen kellemetlen helyzetbe hozta, különös tekintettel Hitler 1933 januári németországi hatalomraj utására. A kormány tehát nyomban tárgyalást kezdett az AB Boforsszal a német érdekeltség megszüntetéséről, s egyben törvényjavaslatot terjesztett a svéd birodalmi gyűlés elé a külföldi érdekeket kiszolgáló strohmannok megbüntetéséről. A törvényjavaslatot a parlament 1934. május 9-én elfogadta. Ezután Krupp nem tehetett mást, mint hogy Bofors-részvényeit svéd magánszemélyeknek (tehát nem az államnak) eladta. Az új törvény az AB Flygindustrit is érintette. A különben sem gazdaságos üzem sorsa a likvidálás lett. Ezzel szemben az AB Landsverk megmenekült a törvény sújtó kezétől, minden valószínűség szerint azért, mert ebben az időben termelésének csupán kis hányadát tette ki a hadianyagtermelés. A több mint kétharmad részben német érdekeltségű vállalat ilyenformán a második világháború alatt is folytathatta tevékenységét, s idők folyamán az ország egyik legnagyobb hadianyaggyártó vállalata lett. Csak miután sikerült a német érdekeltséget az AB Flygindustriból és mindenekelőtt az AB Boforsból kiküszöbölni, terjesztette a kormány 1935-ben a parlament elé törvényjavaslatát a hadianyaggyártás szigorú ellenőrzéséről s egy ellenőrző hatóság felállításáról. A parlamenti vita során napvilágra került a hadianyaggyártásban megbújt, de már felszámolt német érdekeltségek ügye. Ez azonban most már a kormány pozícióját erősítette. A törvényjavaslatot heves parlamenti vita után elfogadták. A hadianyaggyártásra kimondták az engedélyezési kötelezettséget, ellenőrzésére pedig felállították a hadianyagfelügyeleti bizottságot. (Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 57. köt. [1970] 2. sz. 231— 254. I.) В. A külföldi folyóiratszemle munkatársai: Bellér Béla (В.), Bogyirka Emil (В. E.), Jemnitz János (J.), Jeszenszky Géza (J. G.), Kriszto Lazov (K.), Menyhárt Lajos (M.), Niederhauser Emil (N.), Petneki Áron (P.), Teke Zsuzsa (T.).