Századok – 1971

Folyóiratszemle - Az angol kommunista párt megalakulásának 50. évfordulójára 1089/V

FOLYÓIRATSZEMLE JOS!) Az angol kommunista párt megalakulásának 50. évfordulójára John Gollau: A kommunista párt ötven éve (Marxism Today. 1970. okt. 289-29(j. 1.). Gollan az áttekintést a pártvezetőség 1970 szeptemberi ülésén terjesztette elő. Felidézte, hogy az 1880-as években keletkező kis szocialista szervezetek milyen küzdelmet vívtak, hogy a nagy munkástömegeket megnyerjék a szocialista gondolatoknak, hogy a Labour Party megteremtése etéren nem hozott teljes fordulatot, s az 1910— 1914-es évek fellendülő munkásmozgalmát miként dezorganizálta a háború kirobbanása. Amikor azután a háború utolsó szakaszában új erjedés kezdődött, a különféle pártokban, szervezetekben fellépő szocialisták fokozottan érezték egy közös forradalmi baloldali párt hiányát. Gollan a továbbiakban érintette a kommunista párt útjának néhány történeti távolból is emlékezetes mozzanatát: az 1920-as esztendő „el a kezeket" mozgalmát, az 1925-ös évben a kínai forradalom megsegítésére indított mozgalmat, majd a munkanélküliek megszervezését és a nevezetes „éhségmeneteket" a gazdasági világválság éveiben, a müncheni politika elleni küzdelmet, a harcot Mosley és mozgalma ellen, a spanyol és kínai forradalom megsegítését, a második világháború éveiben a második front megnyitását sürgető politikát. Gollan kitért az 1945 utáni évek eseményeire, a „hideg háború" elleni erőfeszítésekre, s megemlékezett a két munkáspárti kormányról is. Megjegyezte, hogy a kommunisták támogatták „mindazt, ami pozitív volt a munkáskormány intézkedéseiből". Idris Gox: Ötven év az imperializmus ellen (Marxism Today. 1970. okt. sz. 297— 305. 1.). Gox az angol marxisták forradalmi hagyományait elevenítette meg. Megemlékezett arról, hogy miként küzdöttek az 1918-as versaillesi békerendszer ellen, majd 1920-ban az „el a kezeket Oroszországtól" mozgalomban, 1920—21-ben az ír Köztársaság függetlenségének elismeréséért, az indiai és egyiptomi függetlenségi mozgalmak védelmében, az angol imperializmus kegyetlen fellépése ellen. Megemlékezett arról, hogy 1924, 1925-ben a párt 6. és 7. kongresszusain milyen határozatokat hoztak a gyarmati rendszer elmarasztalására, de azt is bemutatta, hogy ebben az időben a Labour Party és a TUC baloldalán haladók is készek voltak az angol gyarmati imperializmus elmarasztalására, később viszont ez a lendület megtört. Сох részletesebben szólt az 1920-as évek második felének kínai forradalmáról, az „el a kezeket Kínától" mozgalomról, az indiai összefüggésekről, az 1930-as évek harcairól, Saklatvala és Dutt munkásságáról, arról, hogy az angol marxisták többek között a Left Book Club sorozatban milyen erőfeszítéseket tettek a gyarmati helyzet megvilágítására, s hogyan folytatódott ez a harc 1945 után az olyan „forró" kérdések körül, mint India, Egyiptom, Malájzia, Írország ós Fekete-Afrika. Ezt a korszakot I. Сох ugyancsak bőséges anyag alapján területenként és korszakonként világítja meg, nem feledkezvén meg a nyugat-indiai szigetvilágról és Guayanáról sem. George Short: Az általános sztrájk és az osztályharc Észak-Keleten 1925—1928 között (Marxism Today 1970. okt. sz. 306—315. 1.). A cikk szerzője maga is bányász volt az 1920-as években, és 1926-ban lett a kommunista párt tagja, 1929-ben választották be a pártveZetősógbe. Cikkében leírja, hogy a Durham vidék szénbányáiban a bányatőkések miként készültek fel 1925—26-bán a harcra, szervezték meg az OMS különleges csoportjait, hogy az általános sztrájk idején is fenntartsák a munkát, s a másik oldalon hogyan készültek a bányászok a sztrájkra. A képet szinte bányáról-bányára haladva rajzolja meg, megemlékezik a május 1-i nagygyűlésekről s személy szerint azokról a kommunistákról, akik Page Arnot ós Steve Lawther módjára meglátogatták őket, felszólaltak gyűléseiken —akikből később országos munkásvezetők (Lawther) s ismert kommunista publicista, a bányászmunkások történetírója lett (P. Arnot). Külön figyelmet szentel a sztrájk idején megszülető Akcióbizottságoknak, amelyek területileg fogták át a sztrájk irányítását, aminél külön fontos volt a sztrájkőrségek megszervezése. Ugyancsak