Századok – 1971
Folyóiratszemle - Pastor; Peter: A Vix-misszió Magyarországon. Felülvizsgálat 1086/V
FOLYÓIRATSZEMLE 1087 December 3-án Vix továbbította Pichon döntését Károlyihoz, azzal együtt, hogy a francia kormány nem ismeri el Károlyi kormányát. Az eddig franciabarát magyar közvélemény hangulatában ez fordulatot idézett elő és a francia misszió vezetőjót tették felelőssé a szövetséges álláspont miatt. Vixnek feletteseihez küldött jelentései azonban bizonyos szimpátiát mutatnak a magyar kormány iránt. Őt és a Belgrádban tartózkodó Henryst is zavarba hozta a belgrádi egyezmény sorozatos megsértése. Az utóbbi annak betartása mellett érvelt és a nemzetiségi konfliktusok megelőzése érdekében Magyarország megszállását javasolta a szaloniki szövetséges főhadiszállásnak. Vixet kellemetlenül érintette, hogy Berthelot Bukarestből utasításokat küldözgetett neki, az meg egyenesen felbőszítette, hogy a csehszlovák határ kérdésében a Legfőbb Tanács decemberi döntéséről csak a magyarok tiltakozásából értesült, akikkel a budapesti csehszlovák képviselő, Hodza már közölte azt. December 23-án a következő jelentést küldte Henrysnek: „Összegezve, a november 13-i konvenció nem más, mint egy papírrongy (chiffon de papier). Kis szövetségeseink és sajátmagunk magatartása, a visszaélések jóvátételére képes hatóság hiánya láthatóan azt mutatja, hogy egyetlen tekintély érvényesül: az erősebb joga." Ilyen körülmények között nem látta értelmét a misszió további működésének, mert ezzel Franciaország nevét adja az igazságtalanságokhoz. Január 11-én és 13-án Henrys is egyre erőteljesebben panaszkodott d'Esperay-nél Berthelot és az általa bátorított román magatartás miatt. A francia hadügyminisztérium január végén de Lobit vezetése alatt külön Magyarországi Hadsereget hozott létre, Berthelot-val egyetemben d'Esperay-nek alárendelve, a magyar vezetők azonban továbbra is csak a belgrádi konvenció állandó megsértését tapasztalták csehszlovák, román ós szerb részről, nyilvánvaló francia támogatással. A Károlyival szembeni negatív szövetséges magatartás következményei közben igazolni látszották Vixnek a kommunisták térnyerésével kapcsolatos aggodalmait. Vix kommunista felforgatással vádolta a Magyarországon tartózkodó orosz Vöröskereszt-delegációt ós saját elhatározásából internáltatta őket Belgrádba. Tekintettel a még Oroszországban maradt százezer magyar hadifogolyra, Vix akciója magyarellenes lépésnek is tűnt. Tovább gyengítették a kormányzat pozícióját a csehszlovák szénblokád és az ebből fakadó termelési nehézségek. Február 26-án a békekonferencia elhatározta a kelet-magyarországi „semleges zóna" felállítását, ami újabb területi veszteségek jele volt. A döntés onnan eredt, hogy Foeh marsall Szovjetoroszország elleni nagyszabású támadásához rendelkezni akart valamennyi szükséges vasútvonal fölött, de a támadás gondolatának elejtése ellenére nem módosították az új „ideiglenes határ"-t. Közben Vix ismét önkényesen járt el, amikor hadisarcot követelt egy hadianyagszállító vonatot Miskolcnál ért incidens kapcsán, d'Esperay részéről viszont ezért külön dicséretben részesült. Március 15-én Yates ezredes bukaresti amerikai katonai attasé Károlyinál tett látogatása nyomán sejtetni engedte a békekonferencia területi elképzeléseit. Korábban maga Vix sem tartotta időszerűnek a békekonferencia újabb határozatának közlését a magyarokkal, mert ettől ő is a Károlyirendszer bukását várta, de az amerikai tiszt akciójában az ügyekbe való újabb beavatkozást látott, ez pedig gyors cselekvésre ösztönözte, nehogy a magyar kormány ellenakciókra készüljön föl. így a március 12-én a de Lobit útján kapott békekonferencia-határozatot 20-án átadta Károlyinak egy 30 órás ultimátum formájában. | (Slavic Review, 29. évf. 3. sz., 1970. szept., 181—498. I.) J. G. i
