Századok – 1971

Történeti irodalom - A Képes történelmi atlaszról (Bereznay András) 1061/V

] 0fi4 TÖRTÉNETIIRODALOM volt, mint a másik két terület. Ez a hiba a 9. oldal, valamint a 10. oldal fölső térképénél szerepel, melyekről más vonatkozásban már szóltunk. Hiába kifogásoltuk 1968-ban, a Rákóczi-szabadságharc térképén a török—magyar határ hibásságát a Szerémsógben és a Temesköz északkeleti részén, e határ a Képes történelmi atlasz 10. oldalán is ugyanúgy, rosszul jelent meg. Török birtoknak kellett volna ábrázolni a Szerémség déli részét, a Tisza torkolattól a Boszutig, és szintén annak kellett volna, a másik említett területet, ahol a helyes határvonal (Hunyad megye nyugati határa) egészen pontos képét megszerezhetjük Lukinich Imre idézett művének 679. oldaláról. Esztergomot a kurucok 1706-ban elfoglalták, helytelen tehát a jelmagyarázat „mindvégig császári kézen maradt terület" mondatának reáalkalmazása. Kár, hogy a háromféle zöld szín közül, mely a kuruc uralom idejének ós tartósságának különböző formáit hivatott jelölni, kettő majdnem tökéletesen azonos, így a jelölés célját nem érheti el. Alapjaiban elhibázott a „Polgári forradalmak Európában" c. térkép, mely a 12. oldalon található. Oktatási szempontból föltétlenül káros, amennyiben ellentmondásai miatt zavaró hatású. Már az is kérdéses, hogy kell értelmeznünk a jelmagyarázatnak azt a részét, mely bizonyos országokra azonos színt alkalmazva azt hivatott jelölni, hogy: „A francia forradalom ós terjedése 1789—1848". A tanulót nemcsak az zavarhatja meg, hogy ebből valami olyasmit kell értenie, hogy a polgári forradalom franciaországi győzelme után zavartalanul tovagördülő folyamatként győzött Dániában, Svédországban, Belgiumban, Svájcban ós Andorrában, de az is, hogy a forradalmi megmozdulásokat jelölő lángot ezek közül az országok közül csak Belgiumban látja, sőt, hogy zavara teljes lehessen, a megjelölt időben (1789—1848-ig) láthatja e lángocskákat Spanyol- és Görögországban, melyekre pedig a jelmagyarázat idézett mondata nem vonatkozik. Hasonló a helyzet az 1848-as forradalmak esetében, ahol szintén országterületek azonos színe jelzi „Az 1848-as forradalmak"-at, miközben ez országok némelyikéről a kis lángok hiánya folytán kiderül, hogy ott nem voltak „forradalmi megmozdulások", más, a közös színnel be nem festett területen (a Havasalföldön) ott található a kis láng, mellette az 1848-as évszámmal. Isztria és Dalmácia 1848-ban nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához tartozott, sőt oda tartozott még Dalmáciánál a Kattarói öböltől délre egy kis terület, amit a térkép tévesen tart töröknek. A valóságban Prága nem az Elba partján fekszik. A Dunadelta 1829-től 1856-ig Oroszországhoz tartozott, a térkép pedig a jelmagyarázat szerint az 1848-as határokat közli, orosz—török határként tehát nem a Kíliai, hanem a Szentgyörgy ágat kellett volna meghúzni. Ha 1848-as határokról van szó, Németországban többféle módon lehetett volna eljárni, meg lehetett volna húzni a Német Szövetség határát, meg az összes német államét, és meg Ausztriáét és Poroszországét, a többi állam nevének föltüntetése mellett, de semmiképpen sem szabadott volna csak Ausztriát külön szerepeltetni, és a többi területre nézve valamiféle egység gondolatát sugallni. A 12. oldalon van az Ipari Forradalom Nyugat-Európában (1780—1850) c. térkép, ahol csak azt találjuk meglepőnek, hogy már a szárazföldhöz tartozónak jelölik a csak 1942-ben, tehát legjobb esetben is kilencvenkét óv múlva föltöltött Noord Oost Poldert. Több furcsasággal szolgál, szintén a 12. oldalon, a Napóleon-kori Európa térképe. Itt talán a nagy méretarány miatt nem is érdemes Danzigra, Erfurtra ós Neufchâtelre vonatkozó, a másik történelmi atlasznál kifogásolt hibákról ismét megemlékezni, viszont még mindig helytelenítjük Norvégia Dániához tartozásának föl nem tüntetését. A határok Besszarábia Oroszországhoz tartozásából következően az 1812 utáni állapotot jelölik, ha pedig ez így van, rossz az orosz—osztrák határ, mert Tarnopolt már 1809-ben Oroszországhoz csatolták, a térkép pedig Ausztriához tartozónak jelöli e részt.