Századok – 1971
Történeti irodalom - A Képes történelmi atlaszról (Bereznay András) 1061/V
TÖRTÉNKTI IRODALOM 1065! Svájc a térkép állításával ellentétben nem tartozott a Rajnai Szövetséghez. Nem értjük, miért van a „Napóleon hódításai"-ként jelzett területeken belül az a határvonal, ami bár egyébként jelenthetné Hollandia keleti határát, a szóbanforgó időben egyszerűen nem létezett. Szintén nem értjük, sőt még kevésbé értjük, hogy amikor a térkép a Franciaország birtokában levő területeken belül megkülönbözteti „Napóleon hódításai"-t, és, bár ezt nem hangsúlyozza, nyilván az eredeti Franciaországot, miért nem tartja a Rajnától nyugatra fekvő, volt német területeket és Piemontot Napóleon hódításának. A 13. oldalon a XVIII. századvégi Észak-Amerika térképénél, bár rajzzal és az Egyesült Államok elleni angol támadás jelzésével utalnak az angolok kanadai jelenlétére, elfelejtik a terület Angliához tartozását a brit színnel jelölni. Nagybritanniával egyébként is mostohán bánik a térkép, mert a hozzátartozó Jamaicát és Brit-Hondurast tévesen spanyol birtoknak színezi. Fölösleges és értelmetlen Mexikó déli határának meghúzása, még akkor is, ha Chiapast nem tart ják Mexikóhoz tartózónak. E határnak értelme csak azon a szakaszon lenne, ahol Brit-Honduras volna a szomszéd, ezt azonban, mint említettük, elfelejtették föltüntetni. A délamerikai államok kialakulásának térképe sajnos szintén nem mentes a hibáktól. Paraguay és Argentína határa ugyanis kezdetben (1870-ig) nem a Pilcomayo, hanem a délebbre fekvő Bermejo folyó volt, legalábbis alsó folyása mentén, ilyenformán Asuncion nená a határon, hanem Paraguay belsejében feküdt. Patagónia eleinte, vagyis a címben körvonalazott időben nem tartozott semmilyen állami szervezetbe, Argentína csak 1878-ban kezdte rá kiterjeszteni hatalmát, és az az állapot, amit a térkép jelöl, csak 1881-ben jött létre, egy, a dél felé szintén terjeszkedő Chilével kötött szerződés során. A 14. oldalon az 1848—49-es szabadságharc egyébként hibátlan térképeit kár, hogy elrontja egy tévedés, az, hogy orosz—török határnak, a Prut helyett, a Dnyesztert tekintették. A 16. oldalon, melynek térképe a Föld 1914-es fölosztottságát ábrázolja, szintén akad néhány hiba. Perzsia és Törökország határa a mai (1970.) perzsa—iraki határral megegyezett, így Abadán és vidéke Perzsiához tartozott, Perzsia elérte a Tigrist. Kimaradt a román—bulgár határnak az a szakasza, ahol nem a Duna volt a határ, így azt lehetne hinni, Dobrudzsa Bulgáriához tartozott. Bulgáriának partja volt az Égei tengeren, így Görögország nem lehetett határos Törökországgal. Német Délnyugat-Afrika, neve nem Német Nyugat-Afrika volt. Vilmos császár földje német és nem brit birtok volt, hibás a terület színnyomása, csakúgy mint Brit-Hondurasé, melyre a Nagybritanniához tartozást jelző, világosabb zöld árnyalatot kellett volna nyomni. Ha, bár ezt a nagy méretarány csak torzítottan engedte meg, mégis jelölték a Panama Csatornaövezetet, kár, hogy elmulasztották az Egyesült Államok színével jelölni. Szintén színtechnikai hiba jelentkezik Sziám és Indokína közt, ahol bár a helyes határt húzták meg, elmulasztották a határ és a Mekong közti, Indokínához tartozó területsávra a többi indokínai, pontosabban francia birtokot jelölő színt nyomni. Kína és Oroszország határa Mandzsúria északnyugati részén nem a Silka, hanem az Argun folyó volt, nemcsak 1914-ben, de azóta is (1970). A két folyó közti terület hibásan szerepel kínai birtokként, a tényleges helyzet szerint orosz volt. Ugyanez a hiba megismétlődik még az atlasz 21. oldalán két, és a 24. oldalon egy térképen. A 17. oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia kis térképénél hibás a szerb—monte-, negrói határ. A Balkán-háborúk után ugyanis, amikor több más török területtel együtt a Novi-bazári szandzsákot is fölosztották, Montenegró területe kelet felé jelentősen megnövekedett, amit a térkép nemcsak itt mulasztott el jelölni, hanem a 19. oldalon is, az első világháború térképén, ahol azonban sajnos nem az egyetlen előforduló hiba. Hiába tettük szóvá a német—osztrák határ hibás rajzát Glatznál, és hiába szerettük volna Achtopolt és környékét Törökország helyett Bulgária birtokában látni. Bulgáriának