Századok – 1971
Történeti irodalom - A Képes történelmi atlaszról (Bereznay András) 1061/V
TÖRTÉNETI IRODALOM 1063 térkép szerkesztőinek a legteljesebb szabadságában áll, bizonyos kérdések, helynevek stb. térképrevitele, vagy nem vitele, semmi esetre sem szabadna szem elől téveszteniük azt az elvet, hogy amit már ábrázolni szándékoznak, annak a térkép oktatási szintű céljától függetlenül pontosnak kell lennie. Ezért a következő kiadásban már szeretnénk Calaist angol kézen látni. A 7. oldalon a „Magyarország 1301-től 1311-ig" c. térképről hiányzik a lengyel—német határnak a jelmagyarázaton túl levő szakasza. Talán a szerkesztői szabadsággal kapcsolatban előzőleg kifejtett nézetünkkel némileg ellentmondónak fog tűnni, lia a tatárjárás 7. oldali térképéről hiányoljuk Pannonhalmát. Ha mégis ezt tesszük, azért van, mert indokoltnak tartanánk a helynevek föltüntetésénél valamilyen fontossági sorrend betartását, ezért a jelen esetben úgy véljük, ha az abban az időben még közismerten jelentéktelen szerepű Buda megérdemelte a föltüntetést, Pannonhalmának, mind a tatár ostromot sikeresen kiállott néhány erősség egyikének, okvetlenül szerepelnie kellene. Szintén a 7. oldalon, Nagy Lajos országainak térképén furcsa, hogy a Macsói bánságot a többi (Sói, Ozorai) bánsággal ellentétben, nem a Magyar Királyság közvetlen részeként tüntették föl, hanem olyan laza függésben levő hűbérbirtokként, amilyen például Bulgária. Súlyos hiba a Bizánci Birodalom létének elfelejtése, területének a Török Birodalom részekénti ábrázolása. Nem tudjuk, először hogyan és miért került térképre az a hibás lengyel —litván határ, mely Volhíniában egy hatalmas területet indokolatlanul Lengyelországhoz csatolt, s mely a Nagy Lajos kori Lengyelország magyar kiadású térképeinél már vagy száz év óta kísért. Sajnos a Képes történelmi atlaszban is jelen van. A helyes határ kb. az a vonal lenne, melyet az atlasz 5. oldalán a XIV—XV. századi Európa térképén láthatunk Lengyelország és Litvánia között. A 8. oldalon a „Magyarország a Hunyadiak korában" című térképen nem tüntetik föl a szepesi városokat. Ugyanezt a hibát megtaláljuk a 9. és a 10. oldal térképein is. A 9. oldal térképén, melynek címe „Magyarország a XVI. században", mindenekelőtt a címet tartjuk kifogásolhatónak, ugyanis, ha a térke'p az országot 1568-as határállapotában mutatja be (egy helyen, mint erre még visszatérünk, hibásan), helyesebb lett volna a címhez a „század másedik felében" kiegészítést tenni, még akkor is, ha bemutat a térkép jelentős, a század első felére eső hadieseményeket. Ha pedig a címhöz a szerkesztők hűek akarnak lenni, indokolt, sőt szükséges lett volna a ezázadeleji, a nagy török támadást megelőző határ föltüntetése. Az a magyarországi határhiba, melyre utaltunk, Lúgos és Karánsebes vidékének téves törökké tétele. A vidék abban az időben Erdélyhez tartozott, amiről meggyőz Lukinich Imre „Erolély területi változásai a török hódítás korában 1541—1711" c. művének 139—140. és 156. oldala. Egészen különös a lengyel—moldvai határ. Bukovina Lengyelországhoz soha nem tartozott, nem tudjuk, hogy itt, valamint a 10. oldal fölső térképén („Török és Habsburg ellenes harcok a XVII. században"), az utóbbin különösen torzán, miért jelentkezik ez a téves elképzelés. Föltehető, hogy a tervező Pokutiát, mely a XVI. század elején tényleg vita tárgya volt Moldva és Lengyelország között, tévesen Bukovinával azonosította. (Pokutia ugyanis végül lengyel lett.) E kérdéssel kapcsolatban talán érdemes utalnunk a Domokos Tál Téter által 1940-ben magyar fordításban kiadott, eredetileg 1048-ban megjelent Codex Bandinus LXXII. oldalára, a „Moldva nagyságáról" című fejezetre. Szerkesztői szemlélet kérdése, hogy egy térképen a török birodalom hűbéres területeit török színnel jelölik, vagy nem. így megengedhető, hogy olyan térképeken, mint a Magyarország a Hunyadiak korában, vagy Európa a XIV—XV. században, Havasalföldet illetve Moldvát török színnel, a Török birodalom részeként ábrázolják. Semmiképpen sem helyes azonban Havasalföld és Moldva ugyanolyan török területként bemutatása, mint amilyen például Szerbia, vagy a Duna—Tisza köze, azokon a térképeken, ahol Erdély önálló államként szerepel, mivel Erdély jogilag ugyanúgy török hűbéres 11*
