Századok – 1971

Történeti irodalom - A Képes történelmi atlaszról (Bereznay András) 1061/V

TÖRTÉNKTI IRODALOM 1061! mozgalma milyen hatást gyakorolt az angol munkásmozgalomra. A politikai mozzanatok elhanyagolása a munka értékét elkerülhetetlenül lefokozta. Legjobb esetben is elsőrendű értékű alkotás — mint segédkönyv, alapos összegezés, amely lépcsőfokként szolgál egy összetettebb igényű szintézis számára — amely a munkásmozgalom egészéről szól, vagy a részt is úgy tárgyalná, hogy érzékelteti az egészhez való viszonyát. így azonban még félreértés is adódhat, s valaki esetleg azt hihetné, hogy a szakszervezeti élet önmagában elégséges a munkásság követeléseinek biztosítására. A tények mást mutattak már e korszakban is, s a szerzők sem kívántak efölött szemet hunyni. Ezt az igazságot bizonyítja különben az angol munkásszakszervezeti mozgalom későbbi útja is. S ténylegesen ezek azok a kérdések, amelyek a kortársakat mindig is érdekelték, vagyis az angol specifikus vonások megkülönböztetése úgy, hogy a távlati kép is kirajzolódjék, világosabban meg lehessen látni a munka és tőke harcának útvonalát a szigetországban. S e téren a könyv megannyi megbecsülendő eredmény ellenére sem adott kielégítő választ. Ebben nem kis szerepet játszott az is, hogy a szerzők mindig óvatosan s csak kevés megértéssel szóltak az új, a forradalmi irányzat képviselőiről, azokról, akik ha kisebbségi véleménynek adtak is hangot, mégis olykor magukkal ragadták a többséget, akik nélkül a mozgalom sohasem érte volna el a megjelölt eredményeket. A szerzők ugyan érintették e kérdés más vetületét, hogy a szervezettek kisebbségben voltak, s mégis ők vitték előre az osztály ügyét, de ez a kisebbség, többség probléma a szakszervezeteken belül is jelentkezett, amiről a szerzők ugyan szintén megemlékeztek — de vitathatatlanul kevesebb rokonszenvvel az újítók irányában. S ez a gyenge pont az egész kötet egyik gyengéjévé vált. JEMNITZ JÁNOS A KÉPES TÖRTÉNELMI ATLASZRÓL 1970 augusztusában megjelent a Kartográfiai Vállalat második történelmi atlasza, a Képes történelmi atlasz. Megjelenése nagy lelkesedést kellett, hogy kiváltson a történelmi térképészet iránt érdeklődőkből, de méginkább a történelmet tanító tanárokból, mivel az atlaszt szerkesztői (erre a cím „Képes" szava is utal) elsősorban az általános iskolai történelemtanítás megkönnyítésére szánták. A tananyag térképi szemléltetésre szoruló részének tórképrevitelével s a térképeknek bő rajzi illusztrálásával a szerkesztők minden valószínűség szerint elérték céljukat, a tanulók történelmi érdeklődésének felkeltését vagy továbberősítósót. Az atlasz különleges módszerbeli értéke, hogy a történelemtanítás két leglényegesebb vizuális segítőjét, a térképet és a rajzot egyesítette, összhangba hozta, úgy, hogy esztétikai, és így valószínűleg pedagógiai vonatkozásban is tökéletesebbet alkotott, mint amilyet a néhány hasonló külföldi kísérlet. A történelemben szerepet játszó tényezők térképre vitelének elvét az atlasz annyira szorosan értelmezte, hogy térképen ábrázolt olyan témákat is, természetesen rajzok segítségével, melyek térképi ábrázolása nemcsak úttörő, de egészen merész, szerencsére sikerült kísérlet volt. Ilyen például „A technika és tudomány nagy vívmányai a XIX. század közepétől napjainkig" című térkép. Emeli még az atlasz értékét egy új vetületforma, a Bárányi vetület megjelenése, melyet úgy látszik, az eddig ismert vetületeknél csekélyebb torzítása miatt világtérképeken a legérdemesobb alkalmazni, amiről eléggé meggyőz all. oldalnak a nagy földrajzi fölfedezéseket ábrázoló térképe. Mivel hasonló jellegű (egész Földet ábrázoló) térképekre! a történelmi térképészetben nyilvánvalóan később is szükség lesz, remélhető, a Bárányi vetülettel majd még fogunk találkozni. Figyelmet érdemel az atlasz ízléses színgazdagsága, az illusztrációk ötletessége, jól elhelyezettsége, bár egy kérdésben, a Tihanyi alapítólevél föltüntetésével kapcsolat-11 Századok 1971/5.