Századok – 1971

Történeti irodalom - Clegg; H. A.; Alan Fox; A. F. Thompson: A History of British Trade Unions since 1889 (Ism. Jemnitz János) 1058/V

] 0fi4 TÖRTÉNETIIRODALOM nem vet el) és a feudális sajátosságok elleni harcában. Hogyan tekintették a társadalom különböző osztályai a katharokat 1 Az arisztokrácia nem veszi észre, hogy a kathar mozgalom tulajdonképpen a feudális társadalom alapjait veszélyezteti; ellenkezőleg, az arisztokrácia tagjai támogatják a katharokat, mert antiklerikalizmusuk, majd jogaikat és birtokaikat védő harcuk a kereszteshadjárat idején a katharokkal közös érdekeltségűekké teszi őket. A kis lovagok még erősebben vonzódtak a katharokhoz, bár a consolamentumot csak haláluk előtt kérték általában. A burzsoázia és a katharizmus viszonyát talán túl idealistán festi le Nelli: egyértelműen a kapitalizmus felé való haladás mellé állítja a katharokat, túlhangsúlyozva antifeudális vonásaikat. Abban a részben, ahol a katharok társadalmi összetételének kronológiáját vázolja fel, a Ch. Mobilier által megfogalmazott sémát fogadja el (,,L'Église et la société cathares" Revue Historique, 1907). Eszerint az 1209—50 közti években a nemesek domináltak a katharok közt (ez a kereszteshadjárat kora !), bár ebben az időszakban minden osztály tagjai megtalálhatók közöttük (nemesek, burzsoák, kézművesek, parasztok). A második korszakban (1250—1300) megfigyelhető a gazdag burzsoák és a burzsoáziához asszimilálódott kis földbirtokosok dominálása. Az utolsó periódusban (1300 után) főként a városi és falusi dolgozó rétegek szerepe jelentős. A szerző általánosságban inkább „arisztokratikus" és „burzsoá" jellegűnek tartja a kathar mozgalmat, mint ,,népi"-nek, és inkább városinak, mint vidékinek (Toulousain és Lauragais régióiban a hívek száma a népesség 30—40%-át tette ki, míg egyes falusi helységekben számuk teljesen alacsony volt). Ezeknek a legújabb könyveknek az ismertetéséből is látható, hogy a kutatók érdeklődése egyre inkább az eretnekség gazdasági-társadalmi vonatkozásai felé irányul, szemben a megelőző időszakokkal, mikor a doktrinális kérdések feldolgozása volt gyakoribb. Nem mintha a kathar tanok, mítoszok eredeté, variációi, elterjedtsége minden ponton világos lenne már — a kutatókra ideológiatörténeti területen is számos feladat vár. Azonban a leglényegesebb feladat, amint ezt a nyugati kutatók is érzik, a társadalmi aspektusok vizsgálata, ami ennek a különlegesen összetett és nagymértékben elterjedt eretnekségnek az esetében igen bonyolult. És bár a próbálkozások gyümölcsözőek, még nagyon az elején tart a történettudomány a kathar eretnekség elterjedése okainak feltárásában. BOZÓKY EDINA 11. A. CLEGG, ALAN FOX, A. F. THOMPSON A HISTORY OF BRITISH TRADE UNIONS SINCE 1889. VOL. I. (Oxford University Press. 1964. 514 1.) AZ ANGOL SZAKSZERVEZETEK TÖRTÉNETE 1889-től Az első észrevétel szinte magától adódik: mi bizonyítja jobban azt, hogy a munkásmozgalom kutatása „bevett téma" lett, mint az, hogy ezúttal három oxfordi szaktörténész vállalkozott e nagylélegzetű összeállítás elkészítésére. Ugyancsak bevezetőben kívánjuk megjegyezni, az angol szakszervezeti mozgalom történetére vonatkozóan még mindig Sidney és Beatrice Webb munkáját tekintik standard műnek, de ez csak az 1890-es évekig követte nyomon az eseményeket (megjelenés 1894), s új adatfeltárás is bekövetkezett. Nagy számban jelentek meg az angol ipartörténeti feldolgozások, s meg kell emlékezni az egy-egy szakma dolgozóinak történetéről szóló munkákról is. Ezek mellett általános összefoglalók is napvilágot láttak — nem ritkán nagyon eltérő szellemben (itt talán elég, ha a labouristák „mérsékelt" irányvonalát helyeslő Henry Pelling írásaira és