Századok – 1971

Történeti irodalom - A kathar eretnekség újabb francia irodalmáról (Bozóky Edina) 1050/V

TÖRTÉNKTI IRODALOM 1057! Az elkövetkező éveket Griffe az eretnekség győzedelmeskedéseként jellemzi. A szinte háborítatlan terjedést megkönnyítette az aragóniai király és a toulouse-i gróf rivalizálása következtében kialakult nyugtalan helyzet Nyugat-Languedoeban. A klérus tehetetlen és gyenge. Súlyosbítja a helyzetet a valdensek megjelenése is. Legjelentősebb Griffe könyvének utolsó fejezete, melyben a nyugat-languedoci katharizmus sikeres elterjedésének okaira próbál következtetni. Griffe eheti azt az elméletet, mely szerint a heterodox irányzatoknak erkölcsi indítékaik lettek volna. Nem fogadja el a fejlett déli kultúra kedvező hatásának teóriáját sem. A földrajzi helyzet előnyös volta sem kínálkozik elegendő magyarázatnak számára. Griffe Jean Guiraud, a szociologikus kathar-kutatás nagy előfutárának interpretációjából indul ki: tétele az, hogy a meghatározó tényező az eretnekség elterjedésében a gyakran antiklerikális nemesek szimpátiája az eretnekek iránt. A kathar mozgalom a mezőgazdasági (rurális) vidékeken talált ebben a korszakban igazi terjeszkedési területet: Griffe erre a következtetésre jut abból a tényből is, hogy az eretnekség terjedési útvonala nyugatról keletre és északról délre haladt a feudális határok miatt. Rámutat a milites egyházellenességének gazdasági okára: ez a VII. Gergely-féle reform után a gazelasági hatalmát visszaszerezni igyekvő egyház ellen irányul. A XI. században a seigneur-ök körében általános volt az egyházi tized kisajátítása. Erről lomondani számukra épp a gazdasági fellendülés korában fölöttébb kellemetlen volt. Ez a gazdasági oka annak, hogy egy táborba kerültek az egyházzal doktrinális és szervezeti vonatkozásban is szembehelyezkedő katharokkal a vidéki seigneur-ök. Végül egy másfajta igénnyel íróelott, inkább népszerűsítő, mint tudományos kutatások eredményét rögzítő könyvről kell ismertetést nyújtanunk, René Nelli „La vie quotidienne des cathares en Languedoc au XIIIe siècle" (A katharok mindennapi élete Languedocban a XIII. században. Paris. Hachette. 1969. 299 1.) c. munkájáról. A szerző sokirányú munkássága eddig már érintette az irodalomtörténet, filozófia, néprajz, sőt a szépirodalom területét is. A trubadúrköltészeten kívül a legtöbbet azonban a katharokkal foglalkozott: franciául megjelentette a katharok által írt vagy használt szövegeket szemelvényekben („Les écritures cathares", Paris. 1959), egy kötetet a kathar filozófiáról, morálról és ikonográfiáról („Le phénomène cathare", ed. Privat. 1964); több, katharokról szóló kiadványban is közreműködött (R. Nelli—Ch. P. Bru—D. Roché—L. de Lacger— L. Sommariva: „La spiritualité de l'hérésie: le catharisme". Paris, R. Nelli— F. Niel—J. Duvernoy— D. Roché: „Les Cathares". Paris. 1965) etc. A Vie quotidienne с. sorozatban megjelent új Nelli-mű a szerző igen pozitív tulajdonságait mutatja föl: a nagy anyagismeretet, szép stílust, önálló rendszerezést. A sorozat kívánalmainak megfelelően Nelli sokoldalúan és a szélesebbkörű olvasóközönség számára is érthetően és élvezhetően ismerteti a katharok társadalmi és történeti vonatkozásait. A könyv két részből áll: „A győzedelmeskedő katharizmus" és „Az üldözött katharizmus". Mindkét részben erős hangsúlyt fektet a szerző a kathar mozgalom különféle társadalmi aspektusainak tárgyalására. Az I. alfejezet а XIII. század eleji Langueeloc vallási és társaelalmi kópét rajzolja meg, majd Nelli a kathar egyház belső hierarchiája és a különböző társadalmi rétegekkel való kapcsolatai felé fordítja figyelmét. A 2. nagy rész az inkvizíció működését és a rejtőzködő, hanyatló mozgalmat ismerteti, itt is különös tekintettel a társadalmi reakciókra. Miben látja a szerző a katharok társadalmi jelentőségét ? Szerinte a katharizmusnak ugyan nem volt közvetlen szándéka vagy hatalma, hogy az akkori társadalmat megváltoztassa, de antifeudális törekvései összhangban voltak a tönkrement nemesek, valamint a kereskedők, kézművesek törekvéseivel. A burzsoá fejlődés vonalában áll a katharizmus a kereskedelemhez, pénzkölcsönzéshez, uzsorához való viszonyában (melyeket