Századok – 1971

Történeti irodalom - A kathar eretnekség újabb francia irodalmáról (Bozóky Edina) 1050/V

102t) TÖRTÉNETI IRODALOM Alanus „Summa quadripartit,á"-ja először a katharok ellen fordul. A rendszeres értekezés árnyaltan ismerteti a katharok tanait, melyek egy-egy kérdésben eltérnek egymástól. A második részben a valdenseket támadja, kik kisajátítják a prédikálás papi funkcióját, elvetik az esküt, és az eretnekek irányában türelmet hirdetnek. Itáliában is megszólalnak különböző hangok az eretnekek ellen. Bonacursus már 1190 előtt megkülönböztetést tesz a katharok két fő irányzata közt „Manifestatió"-jában. Joachim a Fiore a calabriai katharokról (pathareni) tesz említést. A szemlélődő szerzetesi élet híve elítéli a valdensek tevékenységét. Szerinte ők a „Szentlélek korá"-nak alapvető akadályai, a katharok megjelenése pedig az apokaliptikus idők előjele. Azonban a polemisták és prédikátorok tolla és szava nem volt elég ahhoz, hogy eltérítse a népet az eretnek propagandától, zárja az I. részt könyvében Thouzellier. Radikálisabb lépésekre volt szüksége az egyháznak, mely nem is késlekedett ezeket megtenni. A II. részben (Az egyház az eretnekség kifejlődésével szemben a XIII. század elején) szerzőnk a kereszteshadjáratot közvetlenül megelőző időszakot tárgyalja, elsősorban III. Ince pápa politikájának elemzésével. III. Ince már hatalomra kerülésének kezdetén az eretnekség felszámolását tűzte ki célul. Az 1203-ig terjedő periódusban a prédikáció eszközével és a száműzés, vagyonelkobzás, kiközösítés és interdictum kényszerítő fegyverével él. A „Vergentis in senium" kezdetű bullát először Itáliában (Milano, 1 199), majd Languedocban (1200) adja ki, és elküldi a mi Imre királyunknak is (1200, a boszniai bogumilok ügyében). Jóval energikusabb cselekvés jellemzi Incét az 1204—12 időszakban. Thouzellier hangsúlyozza Ince eretnekellenes politikájának eltérő voltát Itáliában és Franciaországban: Itáliában a keresztény doktrinális egység nagymórtékben függvénye a pápaság—császárság harcának. Franciaországban, bár még békés eszközökkel küzdenek az eretnekek ellen, már előrevetíti árnyékát a kereszteshadjárat. 1207-ben Fülöp Ágost francia királyt kereszteshadjáratra hívja fel Ince. Miben látja Thouzellier Ince békés politikájának sikertelenségét ? A kortársak tanúságát idézi, kik szerint a hívek kiábrándultak a klérus züllöttségéből; ez ellen Ince intézkedései sem tudtak eleget tenni. A tömegek műveletlensége is elősegítette a laikus, de a Szentírást ismerő prédikátorok tanainak befogadását. A kolostor falai közt maradó szerzetesek pedig nem tudnak ez ellen harcolni. A III. részben (Durand us de Osca és Bernard us Primus alapításai — Kereszteshadjárat és hitviták) Thouzellier újból leszűkíti vizsgálódását Languedocra, immáron a kereszteshadjárat korára. Elsősorban az ex-valdens Durandus és Bernardus Primus, valamint Domonkos tevékenységét részletezi, és az ő szemszögükből nézi az eretnekeket is. Durandus de Osea ortodox hitvallása és megtérése után 1208-ban egy új rend, a „Pauperes Catholici" (Katolikus Szegények) megalapítására kap engedélyt; célja a szegénység példájával hatva, az eretnekek békés, prédikációk általi megtérítése. Hasonló consortiumot szervez a valdens-eretnekségből 1210-ben megtérő Bernardus Primus. 1207-ben Domonkos megalapítja az első női dominikánus kolostort Prouille-ban. Thouzellier itt elemzi a XIII. század eleji hitvitázó műveket is: a béziers-i Ermengaudus (Ermengaud de Béziers) katolikus szegény „Contra hereticos"-át, melynek fő forrása a Liber Antiheresis, majd a „Manifestatio haeresis"-t, mely 1210—15 körűiről helyi, anonym szerzőtől származik, és különlegessége, hogy a kathar „mitológia" igen érdekes részeit írja le. Petrus Vallium Sarnaii (Pierre des Yaux-de-Cernay) „História Albigensis" с. munkájának (1213) korban kb. megfelelője a „De heresi catharorum in Lombardia". Mindezen írások mutatják a lombardiai és languedoci katharok tanainak nagy hasonlóságát. А IV. rész (A Liber Contra Manicheos), mely teljes egészében Durandus de Osca „Liber Contra Manicheos" c., 1222—23 körül keletkezett műve elemzésének van szen-