Századok – 1971

Történeti irodalom - A kathar eretnekség újabb francia irodalmáról (Bozóky Edina) 1050/V

TÖRTÉNKTI IRODALOM 1051! A francia kutatásnak az utóbbi években megjelent legfontosabb munkái kétségkívül a katharizmusnak inkább társadalomtörténeti, mint ideológiatörténeti vonatkozásai felé fordulnak. Ennek a törekvésnek igen fontos tanújele az, hogy 1965 óta nyaranként vallástörténeti kollokviumokat rendeznek a XIII. századi Languedoc problémáiról a dél-franciaországi Fanjeaux-ban, ós az előadásokat közzéteszik az ún. Cahiers deFanjeauxban. A kollokviumok összes előadása közelebb visz a katharok gazdasági, társadalmi, történeti és vallási környezetének megértéséhez. A sorozatnak idáig öt kötete jelent meg: I. „Saint Dominique en Languedoc" (Szt. Domonkos Languedocban, Toulouse, Privat. 1966); 2. „Vaudois languedociens et Pauvres Catholiques" (Languedoc-i valdensek és Katolikus Szegények. 1967); 3. „Cathares en Languedoc" (Katharok Languedocban. 1968); 4. „Paix de Dieu et guerre sainte en Languedoc" (Istenbéke ós szent háború Languedocban. 1969); 5. „Les Universités du Languedoc au XIIIe siècle" (Languedoc-i egyetemek a XIII. században. 1970). Ez a nagy vállalkozás kapcsolódik ahhoz a kutatási tervhez is, melyet Etienne Delaruelle hirdetett meg az Annales du Midi hasábjain 1960-ban, ahol a XIII. századi Languedoc eretnekségeinek pontos ,,feltérképezósé"-t tűzte ki célul a kathar kérdés specialistái számára, a kutatás szempontjainak összehangolása végett, a következő pontokat javasolva a csoportos gyűjtőmunka témáiul: 1. eretnekségek nevei; 2. kathar diocéziák és helységek feltüntetése; 3. eretnekség elterjedésének térképe az érintett társadalmi osztályok jelzésével; 4. katharok által idézett evangélumi részek és egyéb, saját szövegek használata. A Fanjeaux-i sorozat ismertetésére néhány, alapvetően fontos cikket ragadunk ki a kötetekből. A kathar kérdésnek szenteli figyelmét teljes egészében a 3. Cahier de Eanjeaux (Cathares en Languedoc. Toulouse, Privat. 1968, 332 1.). Yves Dossat az inkvizíciós iratok alapján rajzol képet a kathar eretnekségről („Les cathares dans les documents de l'Inquisition"; A katharok az Inkvizíció dokumentumaiban, 71—104. 1.). Nagyjából négy periódusra lehet bontani a languedoc-i katharok történetét. A viszonylagosan „szabad terjedés" kora kb. az inkvizíció fölállításáig tart (az 1230-as évekig). Egy rövid időszak 1244-ig, az utolsó kathar menedékhely, Montségur elestéig a katharizmus ,,eentralizáció"-ját eredményezi. Ettől kezdve a dezorganizáció (bújkálás, sok esetben megtérés az inkvizíció előtt) kb. 1270-ig, majd a teljes hanyatlás ideje következik be (ekkortájt nagy kivándorlás Lombardiába). Az eretnekek társadalmi összetételére kevés fény derül, de az inkvizíciós iratokban elsősorban szerény körülmények közt élő emberek, kis kézművesek, egyszerű parasztok, ritkábban polgárok vagy nemesek szerepelnek. — A látható, anyagi világot elvető, dualista szemléletű katharok tagadták a katolikus egyház szentségeinek hatásosságát: ehelyett a ,,lélek-keresztelés"-t, a consolamentumot tartották üdvözítőnek. Ez biztosította az egyszerű híveknek „tökéletesek"-kó válását is, a szekta hierarchiájának alacsonyabb fokáról a magasabbra lépését. A kathar hierarchia alapvető két rétege (credentes és perfecti) mellett az inkvizíció irataiban szerepelnek egyéb terminusok is: a ductores segítik az eretnekek közlekedését, esetleg menekülését; a receptatores az eretnekek szállásadói; a questores a szekta számára előteremtik az anyagi alapokat, megszervezik az adományok gyűjtését; a nuncii közvetítenek a hívek és a tökéletesek közt, ők a tökéletesek legfőbb segítői. Ugyanő kötetben az olasz Raoul Manselli „Eglises et théologies cathares" (Kathar egyházak és teológiák, 129—176. 1.) címmel ismerteti az eretnekség főbb doktrinális és szertartásbeli sajátosságait. Hangsúlyozza náluk a Szentírás jelentőségét, tehát a keresztény-evangóliumi aspektust. A katharizmusban két fő irányzat különbözetethető meg nagy vonalakban, a mérsékeltebb (Concorezzo, Itália) és a jóval pesszimistább radikális dualizmus (francia albigensek). A doktrína, a mítosz egyébként nem megváltó tudás (gnózis) a katliaroknál, csak kiegészítő összetevő a kultuszban. A consolamentumon kívül a szekta vallási életének egyéb kifejezései is vannak: a melioramentum vagy adoratio