Századok – 1971

Történeti irodalom - Fischer; Fritz: Krieg der Illusionen. Die deutsche Politik von 1911 bis 1914 (Ism. Galántai József) 1048/V

TÖRTÉNKTI IRODALOM 1049! hatalmas bizonyító anyaggal dokumentálta a német hadicél-politika imperialista lényegét. Fischer könyvére a német polgári történetírás valamennyi irányzata támadással felelt. A nácimúltú történészektől a liberális színezetű professzorokig egyöntetűen elutasították téziseit. Kitartottak a védelmi harc koncepciója mellett és a civil birodalom vezetést — kiváltképp a mindenkori kancellár politikáját — továbbra is idealizálták. Itt azonban nemcsak a konkrétan vitatott kérdésekről volt szó, hanem politikai állásfoglalásról napjaink kérdéseiben: Fischer a német közvéleményt -— a Német Szövetségi Köztársaság polgárait —, a német történelem súlyos útvesztőinek tudományos feltárásával akarta befolyásolni, ellenfeleinek történeti illúziói mögött viszont — kinél akarva, kinél akaratlanul — a revans-politika ébrentartása húzódott meg. A heves vita éveken át tartott és fórumot kapott az 1966. évi bécsi nemzetközi történészkongresszuson is. Ezt követően látszólag elcsöndesült. Fischer már 1961-es könyvének előszavában jelezte, hogy a háborúhoz vezető politikát ott csak vázlatosan adja, mert a részletes ábrázolás egy másik könyvet igényel. Ennek az újabb könyvnek az elkészítését a vita is sürgette. Fischer bizonyító anyaga ugyanis az 1914—1918-as hadicél-politika hódító jellegére oly cáfolhatatlan volt, hogy ellenfeleinek egyrésze tudomásul vette, de a magátólértetődő interpretációt mégis elutasította azzal, hogy ezek a hódításra utaló koncepciók a már kialakult helyzet eredményei voltak és a német politika eredetileg nem törekedett hódításokra és háborúra, csak miután ellenfelei kikényszerítették a harcot, a sikerek nyomán jöttek létre bizonyos nagyreményű elképzelések is. Ezek azonban — érveltek — nem jelentősek, és egyébként sincs kontinuitás a háború előtti német politika és a jelzett mozzanatok közt. Fischer újabb könyve meggyőző tudományos cáfolata ezeknek az állításoknak. A „Krieg der Illusionen" a vilmosi Németország gazdasági fejlődésének és társadalmi szerkezetének elemzéséből indul ki, és ezen az alapon mutatja be kormányainak, vezető pártjainak politikáját. Az első fejezetekben — a birodalom-alapítástól 1911-ig — mindezt még elnagyoltabb vonásokkal, bevezető jelleggel. De már itt ki kell emelni Fischernek azt a sikeres törekvését, hogy a politikai-diplomáciai mozzanatokat a belső gazdasági-társadalmi viszonyokkal összefüggésben ragadja meg. Mint írja: „A gazdaság • és a politika közti összjáték nem utólagosan konstruált hipotézis, hanem egy olyan faktor, amely lényegében meghatározta mind a diplomáciai akciókat, mind a belpolitika tendenciáit." A bevezető fejezeteket követően első könyvéből ismert alapossággal és részletességgel, az újonnan feltárt forrásanyagok tömegének felhasználásával nyomon kíséri a német politikát 1911-től 1914-ig, kritikus eseményekkel zsúfolt öt esztendőn keresztül. Az 1911-es marokkói válság, a balkán háborúk, a Berlin—Bagdad-tengely politikája, a Liman-Sanders krízis stb., stb. alapos megvilágítást nyernek a. német politikai törekvések szempontjából. Részletesen foglalkozik Németország gazdaságpolitikai törekvéseivel ezekben az években és ezek szembekerülésével Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok gazdasági érdekeivel. Különös figyelmet érdemel — hazai kutatásaink szempontjából -— a balkánháborúk utáni német politika tárgyalása, hiszen itt az egyik központi probléma Németország és Ausztria-Magyarország szövetségi viszonyának kérdése, illetve ennek megszilárdítása. Majd alapos dokumentációval mutatja meg, miként formálódott ki a német vezetés köreiben 1913—1914-ben a már korábban kialakult hatalmi célok elérése érdekében a „preventív" háboiú szükségességének illúziója. Fischer fejtegetéseinek egyik legfontosabb eredménye annak a kimutatása, hogy a 90-es évek világpolitikájától egyenes vonal vezetett az 1914-es elhatározásokig. ,,Az a dinamizmus, amellyel a birodalmi vezetés 1897-ben a »világpolitikát« megkezdte, a maga belső komponenseivel együtt töretlen volt 1914-ben is. Amint akkor a cél egy »nagyobb