Századok – 1971

Történeti irodalom - Historyka. Studia metodologiczna. Tom II. (Ism. Niederhauser Emil) 1041/V

TÖRTÉNKTI IRODALOM 1045! teszi, hogy röviden fogalmazzon. A hagyományos elbeszélő formára már csak összefoglaló munkákban van szükség. A tudományos népszerű történetírás más, ez a hagyományos formákat megtarthatja, de szólnia kell a kutatás útjairól is, nehogy megállapításai kijelentésszerűen hassanak. Ugyanolyan objektivitásra kell törekednie, mint a tudományos történetírásnak. A felszólalók nagyrészt szembeszálltak a vitaindító megállapításaival. Jan Górski utalt arra, hogy az egyes műfajok áthatják egymást. A történelem fő feladata az általánosítás. A történelmi regénynek is lehet megismerő értéke. A publicisztika nem olyan szubjektív, mint Maternicki állítja. Emilia Borecka arra mutatott rá, hogy a tudományos munka is tendenciózus. Jerzy Skowronok szerint a szubjektivitás veszélye a történettudományban is fennáll, de ez lehet népszerűségének is az oka. Nem szabad érthetetlen szaknyelvet kialakítani. A túlzott aktualizálás a történeti publicisztikának is árt. Barbara Grochulska helytelenítette a műfajok közti különbségek kihangsúlyozását, szerinte a szépirodalom szakmai szempontból is hasznos lehet. Ilyszard W. Woloszynski szerint nem igaz, hogy a szakmunka csak néhány embert érdekel, s a laikus esetleg más következtetéseket von le belőle, mint a szakember. Maria Wierzbieka is ellenezte a kevesek számára érthető szaknyelvet, s éppen a történeti munkák szép nyelvezetét tartotta elérendőnek. Helytelenítette a tudományos és népszerű munkák éles szétválasztását. Andrzej Feliks Grabski szerint az eredmény a fontos, ez sokféle formában közölhető. Hiányolta a szépirodalommal kapcsolatban a történelmi dráma ós költészet említését. Amit Maternicki a publicisztikáról mondott, az csak a rossz publicisztikára érvényes. A tudományos munka is érdekli a laikus olvasót. A tudományos nyelvezet elvontsága többnyire csak divat. Ha ma kevés a tudományos munkák olvasója, ez azért van, mert sok rossz, hamis könyv jelent meg. Celina Bobinska vitazárójában utalt az általános ellenzésre, amely a vitaindítót fogadta, kifejtette a történetírás sajátos szerepét a társadalmi tudattal való kölcsönhatásában, amely megkülönbözteti a természettudományoktól. Józef Matuszewski: A módszertani dolgozatok terminológiája (139—144. 1.) vitatkozik Gerard Labudának 1957-ben megjelent forrástani cikkével, terminológiáját pontatlannak találja, rossz új szavakat képez, más tudományágakból átvett fogalmakat más értelemben használ, mint az eredeti. Az ismertetések közt Wladyslaw A. Serczyk a Yoproszi Filoszofii folyóiratban a társadalomtudományok elméleti problémáiról megjelent tanulmányokat foglalja össze (145—153. 1.), A. F. Grabski az Annales 1965—67-es évfolyamaiban megjelent elméleti cikkeket ismerteti (155—160. 1.). Az információs rovatban I. Rychlikowa beszámol a módszertani bizottság 1967— 68. évi tevékenységéről (181—182. 1.), az egyes vitákról, amelyeknek vitaindítói közül néhányat a History ka eddigi két kötete közölt. NIEDERHAUSEB, EMIL 10 Századok 1971/5.