Századok – 1971

Történeti irodalom - Pasuto; V. T.: Vnesnjaja politika Drevnej Ruszi (Ism. Bertényi Iván) 1036–V

102t) TÖRTÉNETI IRODALOM Magyarország felöl is előnyomuló SS hadosztályok adták meg a végső lökést, a felkelők szenvedésekkel teli rendezetlen visszavonulása az Alacsony-Tátra hegyeibe, s a Tiso besztercebányai tedeumával szentesített bosszúálló vérengzés szörnyű napjai után november végétől, déli irányból indult meg Kelet-Szlovákia szovjet csapatok általi felszabadítása. A felszabadult területeken 1945 januári végén, Kassa székhellyel, a Szlovák Nemzeti Tanács vette kezébe az élet irányítását, s a kommunista párt jelentősen érvényesítette befolyását a Demokrata Pártban tömörülő polgári erők ellenében; míg Ben ей kormánymegbízottja, Némec, tényleges hatókör nélküli, teljesen jelentéktelen szerepet játszott. A szlovák nemzeti igények iránt, — mint a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségének tagjaként még a felkelés alatt, októberben Londonba érkező Novomesky tapasztalhatta, Beneä nem mutatott megértést. Novomesky innen Moszkvába utazott, ahol december első felében Gottwalddal és Dimitrovval tárgyalt, aki akkor az SzKP KB külügyi osztályának volt vezétője. Dimitrov ekkori fejtegetései Novomesky szerint arra utaltak, hogy — mint Jugoszláviában — Csehszlovákiában is föderatív alapon kínálkozik megoldás a nemzeti problémára; a csehek és szlovákok viszonylatában, mert a Csehszlovákia szótverése óta magyar uralom alatt volt kárpátukránok Szovjet-Ukrajnával fognak egyesülni. Beneä 1945 márciusi moszkvai tárgyalásai alkalmával a kérdés újból szóba került: abban állapodott meg az erős cseh ellenérzést figyelembevevő Gottwalddal, hogy a föderáció kérdése egyelőre nem aktuális. A magyar olvasó nagy haszonnal tájékozódhat a könyvből a második világháború alatti Szlovákia viszonyairól, az ellenállás bonyolult problematikájáról, a felkelés történetéről, az akkori eseményekben éppúgy, mint az előzményekben és a későbbi fejleményekben a társadalmi átalakulás kérdései mellett s azoktól elválaszthatatlanul — olyan nagy szerepet játszó „szlovák kórdés"-ről. S bár a téma magyar vonatkozásait a szerző inkább csak érinti, — magyarok részvételéről a felkelésben, amelyre előszavában is felhívja a figyelmet, szívesen olvasnánk többet, — a „csehek és szlovákok nemzeti állama" koncepció térhódításának ós az abból fakadó következményeknek jelzése során a maga súlyosságában tűnik elő a „magyar kérdés" is. A magyar olvasóhoz intézett előszó úgy utal erre, hogy „számos kérdés azóta megoldást nyert, illetve nincs akadálya kedvező, végleges rendezésüknek". TILKOVSZKY LÓRÁNT V. T. PASUTO: VNESNJAJA POLITIKA DREVNYEJ RUSZI (Moszkva, Izdatyelsztvo Nauka. 1968. 472 1.) A RÉGI OROSZORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA A szerzőt aligha kell a Kelet-Európa történetében járatos olvasónak bemutatni,. Halics-Volhiniával és a Balti tenger mellékével foglalkozó munkái, a litván állam kialakulásáról írt műve, historiográfiai cikkei jól ismertek; V. T. Pasuto személyesen is járt Magyarországon, amikor jelen könyvéhez gyűjtött anyagot, és nem csupán a könyvtárakban kutatott, hanem a Történettudományi Intézetben és az ELTE Bölcsészkarán szakmai megbeszéléseket is folytatott a középkori történet magyar művelőivel, akik közül nem egynek (Györffy György, Sinkovics István) felvilágosításaira hivatkozik munkájában. „A régi Oroszország külpolitikája" az első átfogó orosz történeti elemzés a X— XIII. századról, arról az időszakról, amikor az orosz föld határai északon és délen kialakulnak és az orosz fejedelemségek széles körű — diplomáciai, házassági és kereskedelmi —