Századok – 1971
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - Siklós András: Az oroszországi forradalmak magyarországi hatása 1010/V
AZ OROSZORSZÁGI FORRADALMAK HATÁSA 1011 Október erőt ad a párton belüli régi baloldali ellenzék szervezkedésének, ösztönzést jelent új baloldali csoportok, irányzatok fellépéséhez. A párton kívül kialakul a Forradalmi Szocialisták csoportja, mely illegális röpirataiban a forradalomra, az orosz példa követésére szólítja a munkásokat. Ez időben jön létre a forradalmi lázban égő Oroszországban a kommunista hadifoglyok szervezete. Az ő kezdeményezésükre alakul meg a baloldali ellenzéki csoportokból később, 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártja, mely Kun Béla vezetésével — mint ismeretes — sikerrel vívja meg harcát a Magyarországi Tanácsköztársaság létrehozásáért. Ügy vélem, helytelenül járnánk el, ha az oroszországi forradalmak jelentőségét, magyarországi hatását vizsgálva, mondanivalónkat csupán a munkásmozgalom fellendülésére és belső erjedésére szűkítenénk. A forradalom megjelenése a Monarchia szomszédságában nem lebecsülendő hatással volt az uralkodó körök gondolkodására és tevékenységére, a kül- és belpolitika alakulását általában, egészében véve is nagymérvben befolyásolta. Az az irányzat, amelyre az előttünk fekvő tézisek helyesen mutatnak rá, és amely röviden a béke, demokrácia, reform jelszavaiban összegezhető, 1917 elején a Monarchiában félreérthetetlenül jelentkezik, és Magyarországon alig néhány hónappal a februári forradalom győzelme után, a reformokkal szembehelyezkedő Tisza-kormány bukását eredményezi. Tisza félreállítása után a parlament kisebbségben levő ellenzéki pártjai alakítanak új kormányt, moly a jelzett célkitűzések jegyében békét, választójogot, szociális reformokat ígér. Ezzel az irányzattal, pontosabban az uralkodó osztályoknak a forradalommal szembeni taktikájával, válaszkeresésével kapcsolatban a magyarországi események egykét jellemző vonását emelném ki, abbaVi a reményben, hogy magyar vonatkozású adalékok bemutatása hozzájárulás lehet e kérdéskör átfogó, több országra kiterjedő, összehasonlító vizsgálatához, egy olyan feladat elvégzéséhez, melyet a bevezető előadás is egyelőre fehér foltként jellemez. Először is arra szeretnék rámutatni, hogy az 1917 tavaszán hatalomra jutó új irányzat programja igen mérsékelt volt. A belpolitikában a kilátásba helyezett választójogi reform a jogkiterjesztést illetően nem ment túlságosan messzire. Az ugyancsak kilátásba helyezett népjóléti intézkedések mibenléte közelebbről nem nyert meghatározást. Az, hogy Magyarországon a nemzetiségi politika is változtatásra szorul, az új kormány bemutatkozásakor fel sem vetődött. A külpolitikában a liberális irányzat egy megegyezéses békében reménykedett, túlbecsülve az antant belátását és engedékenységét. A „polgárháború elhárítására" irányuló tervek kapcsán ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, összhangban a tézisekben kifejtettekkel, hogy az ígéretek során Magyarországon az előbb elmondottak ellenére sem volt szó egyszerűen csak demagógiáról, megtévesztésről. A liberális ellenzéki irányzat, félve az oroszországi példától, számolva a forradalmi helyzettel, ténylegesen is adni szeretett volna valamit, és amennyire lehetségesnek ítélte, valóban egy elfogadható béke megkötésére törekedett. Andrássy Gyula gróf, a mérsékelt ellenzék, a balközép tényleges vezetője a Revue Politique Internationale című folyóiratban már 1917 őszén nyíltan és félreérthetetlenül fejtette ki, hogy amennyiben a háborút a békelehetőségek ellenére a végsőkig folytatják, úgy ez forradalomhoz fog vezetni. „Miért ne gondolkozzunk Oroszország példáján" — írta többek között e cikkében, és hozzáfűzte: „Azok a kormányok, amelyek visszautasítják a békét akkor, amikor az még lehetséges, szembe kell hogy nézzenek azzal a veszéllyel, hogy a világháború . . . polgárháborúvá alakul." 1918 októberében, amikor Andrássy utolsóként foglalta el a felbomló Monarchia külügyminiszteri székét, a követségekhez küldött bizalmas utasításokban e véleménye a hivatalos érvelés rangjára emelkedett. Argumentumai céljukat, a Monarchia megmenté-