Századok – 1971

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - Erényi Tibor: A balkáni szociáldemokrata mozgalom problematikájához 1007/V

A BALKÁNI SZOCIÁLDEMOKRATA MOZGALOMHOZ 1007 ERÉNYI TIBOR: A balkáni szociáldemokrata mozgalom pr oblematikáj ához Hrisztov professzor érdekes gondolatokat vet fel a balkáni szocialista munkásmozgalom kialakulásával kapcsolatban. Ugyanekkor bizonyos hiányérzetet is kelt. Fel kell tennünk a kérdést: milyen külföldi hatás érvényesült a balkáni szociáldemokrata mozgalom első lépéseinél, és a külföldi hatás hogyan ötvöződött az otthoni eszmeáramlatokkal, hogyan nyert alkalmazást a helyi gazdasági, társadalmi, politikai valóságra. I Ami a külföldi hatást illeti, nem mellőzhetjük a német, az osztrák és a magyar ; szociáldemokrácia elméleti befolyását. Ez erősen éreztette hatását Bosznia-Hercegoviná-I ban, Szerbiában és Bulgáriában is. Elméleti tekintetben talán Kautsky nézeteinek a hatása volt a legerősebb. A referátumból úgy tűnik, mintha a forradalmi demokrácia ós a szocializmus kapcsolata minden konfliktus nélkül, harmonikusan alakult volna ki. ' Valóban, van példa arra, hogy a forradalmi demokratizmus mintegy továbbfejlődik a « szocializmus irányába. (Németországban pl. Liebknechtnél ez volt a helyzet.) Legtöbbször azonban eszmei harcra kerül sor a forradalmi demokrácia ós a szocializmus között. A \ forradalmi demokrácia anarchista-utópista vonásai, elvont szabadság- és hőskultusza, a parasztság történeti szerepének túlbecsülése (ez főleg Délkelet-Európában jelentkezik), I és nem egyszer a burzsoázia szerepének a megítélése nem egykönnyen hangolható össze I a tudományos szocializmussal. Nem is beszéltünk még a nemzeti kérdésről. A forradalmi demokrácia etekintetben kialakított állásfoglalása aligha egyeztethető össze az internaciona-I lizmus történetileg magasabb rendű marxi felfogásával. Krisztov professzor referátumának I értékét emelte volna, ha utal e problémákra. A következő kérdéscsoport — amelyet a referátum kapcsán fel kívánok említeni — a szociáldemokrácia és a polgári demokratikus átalakulás kérdése. Rövid távon nehezen 1 jhet összhangot kialakítani a polgári demokratikus és a szocialista átalakulás feladatai I között. (Gondoljunk pl. az agrárkérdésre, vagy akár a nemzeti kérdésre.) A szocialista I munkásmozgalom hosszú évtizedeken át küzdött, sőt bizonyos szempontból még jelenleg is küzd ezekkel a problémákkal, г A fentiek figyelembe vételével tartom kissé problémátlannak a referátumot. Igaz 1 viszont, hogy e problémák megoldása nemcsak elméleti-politikai szempontból, hanem történeti szempontból is nehéz. Az említett konfliktusok felvetésével inkább a történeti kutatómunka további irányvonalának kidolgozásához kívántam néhány szemponttal hozzájárulni. E munka csak akkor lehet eredményes, ha minden egyoldalúságtól tartóz-I kódunk. Tartózkodunk, még akkor is, ha némely momentan túlhangsúlyozásával önmagában nemes célkitűzést, haladó nemzeti hagyományaink ápolását, ébrentartását kívánjuk szolgálni.