Századok – 1971
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A középkori szekció feudalizmus vitája 1002/V - Bartha Antal: A feudalizmus geneziséhez 1002/V
A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGREß SZUS A moszkvai történészkongresszus magyar felszólalásaiból * A középkori szekció feudalizmus-vitája 1970. augusztus 19-én „A feudalizmus, mint történelmi jelenség, mint társadalmi jelenség és mint termelési mód" téma keretében a következő referátumok megvitatására került sor: 1. A feudalizmus genezise Európa országaiban (Z. W. Udalcova E. V. Gutnova, Szovjetunió); 2. A délkelet-európai társadalmi-gazdasági fejlődés néhány kérdéséről az iu. II V. században, és az ókorból a középkorba való átmenetről (D. Angelov, Bulgária); 3. A feudalizmus, mint a középkori társadalom politikai, jogi struktúrája, mint termelési mód, mint társadalmi típus (G. Arnaldi, Olaszország); 4. A feudalizmus fejlődésének történelmi útjai és a középkori társadalom változatai (Székely György, Magyarország); 5. A VI XII. századi Közép- és Kelet-Európa társadalmi átalakulásai (H. Lowmianski, Lengyelország); 6. A középkori társadalom dinamikája (S. Trupp, Egyesült Államok); 7. A japán feudalizmus sajátos vonásai (Hisato Matsuoka, Japán). A vita során Z. V. Udalcova — E. V. Gutnova referátumához Bartha Antal, H. Lowmianski referátumához Heckenast Gusztáv szólt. BARTHA ANTAL: A feudalizmus geneziséhez A hozzászólás előzményei: Z. V. Udalcova—E. V. Gulnova „A feudalizmus genezise az európai országokban" c. előadása vezette be a vitát. Az átfogó előadás gazdasági-társadalmi rendként jellemezte a feudalizmust. Fő ismérvei: a nagybirtok uralkodó helyzete, a személyi függőségben levő parasztság kizsákmányolása ós röghözkötése. A feudalizmus genezisének három fő típusát mutatta be: a késő antik és barbár társadalom szintézisét az előbbi dominálásával (időben a III—IV. század fordulójától a VII. század elejéig) a bizánci típusú fejlődést, ahol a késő antik-barbár szintézisben az utóbbi volt túlsúlyban (időben a VII—IX. század), s végül az antik előzmény nélküli barbár társadalom bomlásából kialakult feudalizmust (időben Anglia esetében VII—XI. század, Kelet- és Észak-Európa esetében pedig a IX—X. század fordulójától a XIII. század elejéig). E három típuson belül sok helyi variáció ismert a feudalizmus társadalmigazdasági s méginkább politikai struktúrájának genezisében. A kezdeti szakaszt a fejlődés adott típusához igazodó társadalmi-gazdasági heterogenitás jellemezte,