Századok – 1971

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A középkori szekció feudalizmus vitája 1002/V - Bartha Antal: A feudalizmus geneziséhez 1002/V

A FEUDALIZMUS GENEZISÉHEZ 1003 azaz egymásmelleit léteztek az előd-társadalmi formákra és a korai feudális állapotra jellemző jelenségek. Székely Gy. professzor a feudalizmus genezisének változatos gazdaságitársadalmi képletét elemezte. Rámutatott az európai ós az ázsiai barbár társadalmak átalakulásából keletkező első esetben feudális, másik esetben pedig ázsiai termelő módra Felhívta a figyelmet a két világ közti gazdasági, eszmei és kulturális kapcsolatokra. A. Korszunszkij professzor annak a felfogásának adott hangot, hogy a feudalizmus genezise időrendi különbségeinek hangoztatása egyenértékű a franciaországi fejlődés etalonkénti, a feudalizmus tökéletes és kevésbé tökéletes típusainak elismerésével. Nézete szerint az európai feudalizmus kialakulásának folyamata egységes időrendi keretek között — III—IV. század fordulójától a XII. század elejéig, közepéig — helyezkedik el. Vannak területek, ahol a feudalizálódás befejeződött, és vannak olyan területék, ahol az sohasem fejeződött be. Stefanescu professzor a román feudalizmus X. századi állapotának jellemzésekor a magyar Anonymus adataira hivatkozott. A kibontakozott vitában a polgári történészek a gazdasági-társadalmi tényezők fontosságát elismerték, bár kifogásolták előtérbe állításukat. Szerintük a jogi, kulturális, egyházi vonatkozások a gazdasági és társadalmi jelenségekkel egyenértékűek. A bevezető előadás nem hangsúlyozta, de a vita felszínre hozta az egyenetlen fejlődést és a tipológiai különbségeket. Bartha A. felszólalása a fenti álláspontokra reflektált. A bevezető előadás megnyugtató magyarázatot nyújtott a feudalizmus kialakulásáról és lényegéről. A vita során felmerült álláspontok a feudalizmus számos ismérvét vették vizsgálat alá, de átfogó alternatíva nem merült fel. Az természetes, hogy a feudalizmus gazdasági és társadalmi lényegének kiemelése nem történhet a jogi és eszmei tényezők figyelmen kívül hagyásával. Székely Gy. professzor referátuma a fő jelenségeken belül is sorra vette a regionális és helyi sajátosságokat, figyelmet fordított a politikai és egyéb szellemi tényezőkre. A feudalizmus, mint minden egyéb társadalmi rend komplex jelenség, a néhány lényegi vonás előtérbe állítása a feudális osztályviszonyok termézsetének felderítését célozza. A fő mozzanatok kiragadása az összefüggések rendszeréből a meghatározási kísérletekkel együtt jár. Hiszen a szellemi, jogi jelenségek előtérbe állítása is ezt az eljárást követi. A feudalizmus genezisének típusai közül a harmadik a barbár társadalmaknak késő antik előzmények nélküli átalakulása látszik általánosnak. A magyar feudalizmus genezise is ehhez a típushoz tartozik. A magyar történelem X—XI. századi fejleményeinek vizsgálatából az a következtetés adódott, hogy a honfoglalás előtti, főleg szláv előzmények fejlettségi szintje nem volt magasabb a magyarnál. Nem beszélhetünk tehát a magyarnál fejlettebb helyi előzmények és a magyar barbár társadalom szintéziséről a magyar feudalizmus genezisének vizsgálatakor. . A magyar korafeudális társadalom kialakulása és annak jelenségei Kelet- és Észak-Európa népeinek történetével vethető össze mind az átalakulás időrendjót, mind meritumát illetően. Nem látom megalapozottnak azt az aggályt, hogy az európai feudalizmus kialakulá* sának időrendjében fennálló tényleges különbségek önmagukban, a franciaországi feudalizmus kialakulási folyamatának etalonkénti elismerését jelentené. A tipológiai különbségek azonban a feudalizmus genezisének valós problémái — kétségtelen ugyanis, hogy Nyugat-Európában a barbár társadalom felbomlása korábban kezdődött, és a feudális struktúra is tagoltabb volt, mint Kelet-Európában.