Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
928 BALOGH SÁNDOB. többségükben válaszok voltak a kisgazda sajtó és a gyűlési előadók provokációira, a jobboldali, fasiszta jellegű fellépésekre. Az alsóbb pártszerveknek a kisgazdapárti gyűlésekkel kapcsolatos magatartását bátorította a MKP Szervezési Osztályának az az álláspontja is, hogy „nem engedünk sikerült gyűlést a kisgazdapái'tnak".19 3 A két párt közötti viszony egyes helyeken, így Hajdú megyében és Debrecenben odáig fajult, hogy a verekedések állandósultak, a kisgazdapárti gyűlések botrányba fulladtak. A legsúlyosabb verekedés Hajdúnánáson és Hajduszováton volt, ahol az szinte már az ütközet formáját öltötte magára.19 4 De a kisgazda gyűlések megzavarása következtében az ország más vidékein is tömegverekedések alakultak ki. Budapesten a „városházi csata" keltette a legnagyobb visszhangot, ahol a kisgazda gyűlés során keletkezett tömegverekedésben a gyűlés szónokát, Kővágó Józsefet is bántalmazták. A Kisgazdapárt a gyűlésen lezajlott eseményekről a külföldi sajtót is tájékoztatta és fegyverviselési engedélyt kért vezetőségi tagjai számára a kormánytól.19 5 A kisgazda gyűlések megzavarása önmagában is hibás és helytelen gyakorlat volt. Emellett, végsőfokon a Kisgazdapárt malmára hajtotta a vizet. Hiszen növelte a hitelét a közvélemény szemében a kisgazda sajtó kommunistaellenes rágalmainak és a Kisgazdapárt MKP elleni provokációinak. A MKP vezetői helytelenítették a kisgazdapárti gyűlések megzavarására irányuló akciókat, és a párt a Szabad Népben megjelentetett határozatában, hivatalosan is, elítélte a választási gyűlések rendbontóit.19 6 A Kisgazdapárt bár „tudomásul vette" a MKP nyilatkozatát, de korábbi kommunista-ellenes taktikáját nem változtatta meg.19 7 A Kisgazdapárt „sorozatos" panaszokat közölt sajtójában a választói névjegyzékből történt kihagyások miatt, és ez ügyben beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez is. 19 8 Felszólította tagjait és egyúttal minden választót, hogv tiltakozzanak a választói névjegyzékből való esetleges kihagvásuk miatt.19 9 A Kisgazdapárt által a választási kampány során felvetett kérdések, a jogos és vélt sérelmek állandó napirenden tartása, lényegében egyetlen célt szolgáltak, a Kommunista Párt elszigetelését, választási vereségének az előkészítését. A Kommunista Párt elleni kisgazda támadás és a sajtó-polémia azonban távolról sem korlátozódott a választással kapcsolatos kérdésekre, illetőleg a belpolitikára, hanem, különösen a jobbszárny képviselői, igyekeztek azt nemzetközi üggyé „emelni". Ezek a politikusok és híveik abban reménykedtek, hogy a közelgő választások szabad és demokratikus jellegének kétségbevonásával sikerül a nyugati nagyhatalmak beavatkozását kieszközölni és a magyarországi választásokkal kapcsolatban olyan nemzetközi bonyodalmat előidézniük, mint amilyen Romániában és méginkább Bulgáriában keletke-193 Pl. Arc.h. 274/16-8. 194 PI. Arch. 274/16-116. 195 Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944 — 1947. Kézirat. 196 Szabad Nép, 1946. szept. 18. l9 ' Kis Újság, 1945. szept. 19. 198 Kis Újság, 1945. szept. 20. 199 Sőt, a Kis Újság még arra is figyelmeztette olvasóit, hogy „ellenőrizni kell: nem szerepelnek-e benne (ti. a választói névjegyzékben — B. S.) halottak vagy7 elköltözöttek" (Kis Újság, 1945. szept. 23.)
