Századok – 1970

Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV

AZ 1945. KOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 921 szolgálta tulajdonképpen a törvényhatósági bizottsági tagok és a nemzetgyűlési képviselők jelölt-listájának összeállítása,is.16

3 A választások napirendre tűzése azonban rnár önmagában is a differenciálódás tendenciáit erősítette az egyes pártokban. Sőt a választási küzdelem az ellentétek további fokozódását ígérte. A Kommunista Párt — a közelebbi és a távolabbi jövő szempontjából egyaránt — politikája kulcskérdésének tekintette a munkásegység fenntartását és megszilárdítását. A párt vezetőinek körében augusztus elején merült fel először, hogy a választásokon a MKP a SzDP-vel közös listán induljon a „munkásegység — munkástöbbség" jelszavának a jegyében.10

4

A fentiek szellemében utasították a szakszervezetekben dolgozó kommunistákat annak a kezdeményezésére, hogy a szakszervezetek maguk lépjenek fel a közös lista mellett a munkásegység nevében.10

5

Augusztus közepén az MKP pártaktívaülésen vitatta meg a választási előkészületeket, és most már szélesebb körben is szóba hozta a közös lista ügyét azzal, hogy „a munkásegység erősítése szempontjából javasolni fogja a Szociáldemokrata Pártnak a közös listát".160 Augusztus 15-én a párt Politikai Bizottsága úgy határozott, hogy a SzDP XXXIV. kongresszusának befejezése után a SzDP újonan megválasztott vezetőségének hivatalosan is felajánlja, hogy a két munkáspárt közös listával vegyen részt a budapesti törvényhatósági választásokon.16

7 A szakszervezetek, a kommunisták kezdeményezésére, viszonylag rövid időn belül és általában kedvezően reagáltak a közös lista tervére. Augusztus 15 23. között a Szakszervezeti Tanács mellett a vasasok, a famunkások, a vegyipari és az építőipari munkások szakszervezete, valamint a közalkalmazottak szakszervezete szólította fel a két munkáspártot a közös listán való indulásra.16

8

A Szabad Nép „A szakszervezetek kívánsága: Munkásegység a választásokon" című tudósításában tájékoztatta első ízben az ország közvéleményét a közös lista gondolatáról.16

9

Néhány nappal később Rákosi Mátyás kecskeméti választási beszédében hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt különösen a Szociáldemokrata Párttal akar egységben fellépni.17

0 A két munkáspárt Politikai Bizottsága hivatalosan augusztus 23-án vitatta meg — együttes ülésen — a törvényhatósági választásokon való közös fellépést. A vita során azonban kiderült, hogy a Szociáldemokrata Párt korántsem volt egységes a közös választási lista gondolatában. Ries István, Rónai Sándor és Szakasits Arjiád meggyőződéssel és határozottan támogatta a közös lista ügyét. Ugyanilyen határozottsággal Kéthlv Anna a közös lista ellen szállt síkra, elvi okokból helytelenítve a közös listát, öt támogatta Szélig Imre, aki nyíltan kijelentette, hogy a választásokon a munkásegység nevében nem lehet együtt menni. Szeder Ferenc is láthatóan Kéthlvvel értett egyet, de nem szólalt 163

Az elfogadott névsorok valóban felölelték nemesak a társadalom minden rétegét, hanem a párton belüli különböző irányzatokat és csoportokat is. Mindez, persze, amint az várható is volt, az úgynevezett centrumot állította előtérbe, amelyet a megerősödő jobbszárny és az érezhetően háttérbe szoruló balszárny vett körül. 164

PI. Arch. 274/4-69. 165 PI. Arch. 274/3-6. 166

PI. Arch. 274/4-72. 167

PI. Arch. 274/3-7. 168

PI. Arch. 274/2-30. 169

Szabad Nép, 1945. aug. 17. "»Szabad Nép, 1945. aug. 22. 7 Századok 1970/4