Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
922 BALOGH SÁNDOB. fel az ülésen. A többiek pedig egyszerűen nem nyilvánítottak véleményt.17 1 így a közös lista ügyében egyelőre n,em született semmiféle döntés. Még ugyanezen a napon ülésezett a Kommunista Párt Központi Vezetősége is. A Központi Vezetőség beszámolója — a Szociáldemokrata Párttal lefolytatott tárgyalás ismeretében — változatlanul a közös lista megvalósítását tartotta helyesnek. A beszámoló azzal érvelt, hogy a választásokon való külön-külön indulás feltétlenül a két párt viszonyának megromlásához vezetne, amit pedig minden körülmények között el kellene kerülni. Emellett a közös lista a két munkáspárt választási esélyeit is növelné, bár a szociáldemokraták közül sokan úgy vélekednek, hogy ők külön listával jóval több szavazatot nyernének, tehát a közös lista nekik hátrányos.17 2 Érdekes módon a Központi Vezetőség ülésén az is kitűnt, hogy a Kommunista Pártban sem helyeselte mindenki feltétlenül a közös listát. Nógrádi Sándor a közös listával kapcsolatos aggályait azzal támasztotta alá, hogy Szegeden a SzDP előadója választási beszédében „kirohant a papok ellen, letagadta az istent és az eget" és erre a SzDP 150 tagja egységesen átlépett a Kisgazda Pártba.17 3 Nógrádi tehát elsősorban a SzDP „baloldali" megnyilatkozásaitól féltette a két munkáspárt választási esélyeit. Ezzel szemben Szántó Zoltán olyan véleményének adott kifejezést, hogy a MKP-nak a SzDP döntésétől függetlenül a munkásegység jelszavával kell fellépnie a választásokon. A Kommunista Párt követendő politikáját az ülésen lényegében Révai József fogalmazta meg. Révai szerint vidéken úgy kell megindítani a választási előkészületeket, mintha a Kommunista Párt egyedül indulna, mert még Budapesten sem dőlt el a közös lista kérdése. De akkor is a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség legyen a kommunista választási propaganda központi gondolata, ha a két munkáspárt külön indulna a választásokon.17 4 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt politikai bizottsága augusztus 28-án ismét találkozott a közös lista ügyében. Az előző napon azonban a Szociáldemokrata Párt a budapesti és környéki szervezetek képviselőivel megtárgyalta a közös listára vonatkozó kommunista javaslatot. A szóbanforgó értekezlet hosszú és szenvedélyes vita után 66 : 41 arányban elvetette a közös listát. De ez az arány nem fejezte és nem is fejezhette ki a szociáldemokrata párttagság álláspontját. Hiszen a jelenlevők meglehetősen eltérő számú és összetételű tagság nevében foglaltak állást. Az a körülmény, hogy a fővárosi nagyobb létszámú szervezetek képviselői a közös lista mellett szavaztak, lehetőséget adott a SzDP baloldali vezetőinek arra, hogy az értekezlet döntését ne tekintsék véglegesnek és a szóbanforgó kérdést a Pártvezetőség elé vigyék.17 5 171 PI. Aroh. 274/2-30. 172 Uo. 173 Uo. 171 Uo. 175 A Szabad Nép a „Szociáldemokrata Pártértekezlet a közös választási listáról" címmel tudósított a SzDP budapesti és környéki szervezeteinek értekezletéről és cáfolta a Szabad Szó közlését, melv szerint a pártértekezlet elvetette volna a közös listát (Szabad Nép, 1945. aug. 28.). A pártértekezlet határozatát a Népszava minden különösebb kommentár nélkül - szószerint közölte: „A Szociáldemokrata Párt fővárosi és környéki pártértekezlete több órás tanácskozáson vitatta meg azt a kérdést, hogy a fővárosi, illetőleg a községi választásokon a Szociáldemokrata Párt közös listán induljon-e a Magyar Kommunista Párttal. A pártértekezlet úgy határozott, hogy a végleges döntést rábízza a pártvezetőségre azzal, hogy a Magyar Kommunista Párttal előbb bizonyos kérdéseket megnyugtató módon tisztázzon (Népszava, 1945. aug. 28.).
