Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 911 re. Ezért a párt a magántulajdon védelmét, jelszavát kiterjesztette a földreform során földhöz jutott parasztságra is. Sőt, a kiosztott földek új tulajdonosait, — a munkáspártok szövetkezeti programját eltorzítva, az ellenforradalmi rendszer szovjetellenes, s ezen belül kolhoz-ellenes rágalmait kisajátítva és az adott viszonyokra alkalmazva — a föld újbóli elvesztésével ijesztgette. A Kisgazdapárt, hasznosítva a korábbi választásokon szerzett tapasztalatait és nem utolsó sorban élvezve az egyházak közvetlen és sokrétű támogatását, olyan rétegeket, választókat is fel tudott sorakoztatni maga mögött, akik a mindennapi politikai küzdelmekben nem egyszer más pártot követtek. Végül, a Kisgazdapárt szemmel láthatóan érlelődő választási sikerében nem kis szerepet játszott az a körülmény, hogy a politikai életben nem volt számottevő befolyással rendelkező polgári ellenzéke. Hiszen a választási küzdelembe bekapcsolódó Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt, különböző okoknál fogva, nem igen tudtak beleszólni a „nagyok" versengésébe. A Polgári Demokrata Párt a Kisgazdapárttal egy időben tartotta meg budapesti választási nagygyűlését, amelyet mind a két párt a „hivatalos" választási küzdelem nyitányának tekintett. De nemcsak az időpont esett egybe, hanem a választási célkitűzéseket és programokat illetően is volt közöttük bizonyos hasonlóság. A Polgári Demokrata Párt úgy értékelte a soronlevő választásokat, mint amelyeknek a kimenetelétől függ a polgárság jövője. ,,A polgárság most választás előtt áll. Mindenképpen választani fog, mert ha nem választ, vagy nem olyan mértékben választ, mint ahogyan ezt megtehetné, akkor éppen ezáltal választ : a halált választja" — mondta Szent-Iványi Sándor.13 8 A Polgári Demokrata Párt azonban a választási programjában tagadta, hogy „burzsoá" vagy „kapitalista" párt lenne. S e helyett a polgári demokrácia osztályok felett álló pártjának vallotta magát. A polgárságon belül mindenekelőtt a közép- és kisburzsoáziát kívánta megnyerni. De úgy vélte, követve korábbi politikáját, hogy a közalkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, kenyértelenül maradt szabad foglalkozásúaknak és a „letörött" kisiparosoknak és kiskereskedőknek, valamint „általában a kisembernek" ő fejezi ki legtisztábban érdekeit. Az említett társadalmi rétegeken és csoportokon kívül a párt megpróbált a falusi lakosság felé is orientálódni, mert — Szent-Iványi kifejezésével élve — a Polgári Demokrata Párt „nemcsak a városi polgárságból tevődik össze"139 . Sőt a Pálffy-féle Demokrata Néppárt csatlakozása után, főleg Tobler János révén a „munkáskérdésekkel" is foglalkozott.140 Ezzel bizonyos fokig túllépett a párt azokon a határokon, amelyeket augusztus végén Supka Géza jelölt meg már a választási előkészületek jegyében. „Minden olyan demokratikus elem — írta akkor Supka —, amely temperamentumánál, meggyőződésénél, társadalmi elhelyezkedésénél fogva nem illeszkedhetik bele az agrár- vagy munkásrétegek politikai képviseletébe, természetszerűleg a Polgári Demokrata Párt párthívévé kell legyen."14 1 A Polgári Demokrata Párt a polgárság jövőjéért és a polgári demokrácia választási sikeréért küzdve világosan és egyértelműen elhatárolta magát, legalább is választási propagandájában, a múlt rendszertől és mindenekelőtt a fasizmustól.14 2 138 Világ, 1945. szept. 4. 133 Világ, 1945. szept. 15. X1 ° Világ, 1945. okt. 2. 141 Világ, 1945. aug. 26. 142 Világ, 1945. szept. 15.
