Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
910 BALOGH SÁNDOB. párt politikájában. Apárt vezetői tisztában voltak azzal, hogy a női szavazatoknak igen nagy szerepük lesz az egyes pártok választási sikerében vagy sikertelenségében. A nők körében végzett kisgazdapárti választási munkát közvetlenül a párt női szervezete irányította. Ez a nőkhöz intézett felhívásaiban első helyen a vallásszabadság biztosítását ígérte és a keresztény erkölcs, valamint a családi tűzhely tisztaságának a megőrzését hirdette. Akisgazda nőszervezet képviselői emellett felléptek a válás és a családonkívüli gyermeknevelés ellen, és a nőket ilyen szellemben, „védő" törvények megalkotását sürgették.13 6 A Kisgazdapárt választási propagandájában, az elmondottakon túlmenően, gyakorlati politikai kérdések is helyet kaptak, mint pl. az ország újjáépítése, az infláció felszámolása. De ezek a kérdések a legtöbb esetben a polgári életforma „örök" eszményeinek az árnyékában maradtak, s legfeljebb más pártok ilyen jellegű javaslatainak a hatását voltak hivatva csökkenteni. A gyakorlati politikai kérdések háttérbe szorítását, mint a kisgazda választási taktika egyik fontos jellegzetességét, Nagy Ferenc a közellátási minisztériumban elmondott beszédében elvileg is megpróbálta indokolni, amikor a többi párt választási politikájával polemizálva, azt hangsúlyozta, hogy „de a választási küzdelem során politikai jogok és elvek kinyilatkoztatását összefüggésbe hozni a lakosság élelmezésének kérdésével olyan lelkiismeretlenség, amilyenre a magyar politikai élet történetében még nem volt példa".137 A Kisgazdapárt választási programja, lényegében a munkásosztályt kivéve, minden más osztály, illetőleg réteg megnyerésére irányt vett. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében a polgári életforma megőrzésének kérdését állította a középpontba. Ezzel kétségkívül kedvező visszhangra számíthatott minden olyan választópolgárnál, aki bármilyen oknál fogva idegenkedett, vagy ellenségesen állt szemben azzal a népi demokratikus fejlődéssel, amelynek végcélját a szocializmusban látta. így a kisgazdapárti programot nem annyira azok vallották a magukénak, akik a polgári demokrácia hívei voltak, hanem mindazok, akik nem voltak hívei a népi demokráciának s főleg annak a jövőnek, amit a népi demokrácia igért. A jobboldali beállítottságú és a politikailag akkor még iskolázatlan tömegekben a hazafiasság formájában jelentkező nacionalizmus ugyancsak kedvező fogadtatásra talált. S ahol esetleg még ez sem segített, ott a vallás és a keresztény erkölcs védelmének a jelszava tette meg kedvező hatását. A parasztság alsóbb rétegeiben azonban a fentebb vázolt választási program nem számíthatott osztatlan siker-136 Országos Széchényi Könyvtár. Aprónyomtatványtár. Röpirat. A nőszervezet által megjelentetett egy másik kiadvány pedig már programmaiikusan fogalmazta meg a Kisgazdapártnak a nőkkel kapcsolatos politikáját: „Magyar Nő ! Aki hiszel Istenben, Hazában, aki cselekedni akarsz Magyarország feltámadásáért, szavazz a Kisgazdapártra ! Tehozzád szólunk hangzott a felhívás , aki elég okos vagy, hogy tudd, ki az, akinek a hitvallás a piros-fehér-zöld szín, nem a vá'ajztás idejére való álare . . . Tehozzád szólünk, aki ismersz felelősséget és tudod: ma a nők döntik el a választást és vele a jövő sorsát. Rajtunk múlik, hogy az ország, melyben majd gyermekeink élnek, magyar legyen és szabad" (OSzK. Aprónyomtatványtár. Röpirat). A Kisgazdapált nőcsoportjának tevékenysége lényegében a párt választási munkájának általános vonalán haladt. Kiadványainak hangvétele és módszerei azonban sokkal nyíltabban jobboldaliak és kommunistaellenesek voltak. Ez persze csak a párt hivatalos megnyilatkozásaival és a vezetők állásfoglalásaival való összehasonlításból tűnik így ki, mert a vidéki gyűlések hangja és a helyi emberek magatartása sok helyen nem igen tért el a nőcsoportétól. 137 Kis Üjság, 1945. szept. 21.
