Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 905 kérdés előtérbeállítása önmagában is gyöngítette. De a középparasztságnak a NPP sem tudott túlságosan sokat mondani. így, a konkrét választási követelések és a parasztegység jelszava között eléggé szembetűnő diszharmónia mutatkozott meg. A nemzeti jellegre való hivatkozas és a nacionalizmusnak tett engedmények olyan körökben is visszhangot keltettek, amelyek nemigen reagáltak a munkáspártok hívására. A sváb-kérdés állandóan napirenden tartása viszont legalább annyit ártott a párt befolyásának egyes vidékeken, mint amennyit másutt esetleg használt. A párt baloldali jellegű programja miatt tartózkodó középrétegeket, és köztük az értelmiséget, egyedül a nacionalizmusnak tett engedmények önmagukban nemigen közelítették a párthoz. Ennek következtében már a választási küzdelem során is előrelátható volt, hogy a NPP a városi lakosság megnyerése tekintetében sem a munkáspártokkal, sem a tőle jobbra elhelyezkedő Kisgazdapárttal — a siker komoly reményével — nem versenyezhet. Sőt, falun is csak olyan rétegekben tud egyelőre érdeklődést kiváltani, amelyek többségükben az előbb említett pártok között ingadoznak. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front negyedik pártja - a Kisgazdapárt — formálisan ugyancsak nem dolgozott ki külön választási programot. Látszólag, a Szociáldemokrata Párthoz hasonlóan, a Kisgazdapárt is az augusztusi Országos Választmány határozataira építette a választási programját. A választási küzdelem során azonban valójában oly annyira „továbbfejlesztette" eztket a határozatokat, hogy tulajdonképpen egy új kisgazdapárti program körvonalai bontakoztak ki. Ennek az új programnak a kialakításában, sajátos módon a „centrum" mellett a jobbszárny játszotta a leghangosabb és egyúttal a legtevékenyebb szerepet. Igaz, Tildy Zoltánt, a párt vezérét kivéve, a balszárny képviselőinek megnyilatkozásai a kisgazda sajtóban úgyszólván alig kaptak publicitást. A Kisgazdapárt választási programjának középpontjában a polgári demokrácia és a polgári életforma „örök eszméi" álltak. Ennek megfelelően a párt nem annyira gyakorlati politikai követelések megvalósításáért szállt síkra, hanem mindenekelőtt az ,,életformá"-ért. Az életforma kérdését elsőként a Kisgazdapárt választási kampányának hivatalos nyitányát jelentő szeptember 2-i budapesti nagygyűlésen — maga Nagy Ferenc vetette fel. „Azt kell eldönteni a budapesti választáson hangsúlyozta Nagy Ferenc a gyűlés résztvevői előtt —, milyen elgondolások és elvek alapján kívánjuk felépíteni ezt a rombadőlt magyar világot. A jövendő magyar életforma meghatározásáról van most itt szó."11 6 A választásoknak az életforma feletti „végső" döntéssel való összefüggésbe hozása azonban nem esetleges, véletlenszerű megnyilatkozása vagy elszólása volt Nagy Ferencnek, hanem a párt hivatalos álláspontja. Erre utal az is, hogy később Dessewffy Gyula ugyancsak arra hívta fel a budapesti választópolgárok figyelmét, hogy a „mostani választásban eldől jövendő életformánk".11 7 A Kisgazdapárt szeptember 19-i felhívása, amelyet Tildy Zoltán, Nagy Ferenc és Varga Béla írtak alá, mintegy ünnepélyesen megerősítette a fmtebbi álláspontot, -amikor újra leszögezte, hogy „ez a választás nemcsak a pártok erőpróbája, hanem az egész egyetemes magyarságnak is sorsdöntő küzdelme lesz a szabad magyar jövendőért. Félre-116 Kis Újság, 1945. szept. 4. 117 Kis Újság, 1945. szept. 18. 6 Századok 1970/4
