Századok – 1970

Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV

-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 901 Elvileg nem zárkózott el a kötött gazdálkodás bevezetésétől, elsősorban az ipar és a kereskedelem területén, de a mezőgazdaságot, ebből a szempontból, szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. Állást foglalt a földreform teljes és végleges végrehajtása érdekében a telepítések és a földbirtokrendezés mellett, ugyanakkor még említést sem tett a kiosztott földek telekkönyvi tulajdonba adásáról. Mind a két munkáspárt kívánatosnak tartotta a magánkezdeményezés hasznosítását az újjáépítés érdekében. A SzDP munkaterve a gyáripart a „jóhiszemű és aktív magántőke" támogatásával kívánta talpraállítani, a Kommunista Párt ezzel szemben a magánvállalkozás érdekeinek a nemzetgazdasági érdekeknek való „alárendelését" húzta alá. A SzDP a Kommunista Párthoz hasonlóan a fasizmus maradványainak következetes felszámolását és a reakció elleni kérlelhetetlen harcot hirdette. De az előbbi ilyen irányú követelésében lényegében nem tett különbséget a hadsereg és a demokratikus rendőrség között, a közigazgatást illetően pedig még csak említést sem tett a közigazgatás megtisztításának szükségességéről. A SzDP nem vette fel munkatervébe az úgynevezett sváb-kérdést. Nem adott hangot konkrétan a csehszlovákiai magyarok kitelepítése és a magyar reakciónak nyújtott külföldi támogatás miatti tiltakozásának sem. A Kommunista Párttól eltérően a SzDP nem tartotta szükségesnek a vallással és a különböző egyházakkal szemben elfoglalt álláspontjának részletesebb megvilágítását. Ugyanakkor a Kommunista Párt választási programjával összehasonlítva a SzDP sokkal részletesebben foglalkozott a társadalombiztosítás, a lakásprobléma enyhítése, az anya- és gyermekvédelem, a közoktatás, a népnevelés és a szellemi élet demokratizálásának kérdéseivel. Az utóbbiak tekintetében szembetűnően érvényesült a SzDP nagyobb tapasztalata és gazdagabb hagyománya. A két munkáspárt szóban forgó dokumentumaiban kifejezésre jutó különbségek és eltérések ellenére a MKP és a SzDP politikáját és politikai magatartását végső fokon mégsem ezek jellemezték és határozták meg, hanem a közös célkitűzések és törekvések domináltak. Hiszen alapjában véve mind a két munkáspárt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának talaján állt és azt a programot kívánta megvalósítani, illetve a program elfogadása óta eltelt idő tapasztalatai alapján tovább fejleszteni. A két munkáspárt együttműködését szolgáló és közösen elfogadott egyezmények érvényességét hivatalosan egyik párt sem vitatta. A két munkáspárt együttműködésének a lehetőségét és szükségességét indokolta az is, hogy a megoldásra váró feladatok döntően polgári demokratikus jellegűek voltak, s ezekkel kapcsolatosan még nem jelentkeztek azok a felfogásbeli különbségek, amelyek a szocializmust illetően nyilvánvalóak voltak a kommunisták és a szociáldemokraták között. Az alapvető, közös érdekek mellett, amelyek az együttműködést elősegítő leghatásosabb tényezők voltak, már ebben az időbeij hatottak olyan tényezők is, amelyek lazították a két munkáspárt együttműködését. A szövetséges nagyhatalmak megítélésében kifejezésre jutott ismeretes különbségeken kívül nemcsak a jobboldali szociáldemokraták körében mutatkozott bizonytalanság és ellenkezés a Kommunista Párt felszabadulás utáni politikáját illetően, hanem — bár más előjellel - a baloldali szociáldemokraták körében is. Sajátos módon, az utóbbiak nem egyszer opportunista magatartást véltek felfedezni a kommunisták függetlenségi-frontos politikájában. A